Kultúra

Modigliani és kora komplex olvasata

Sokat kap a néző Parisi filmjétől – Livornótól Párizsig és a világhírig ível a festői életrajz – A műkereskedelem hiénái vagyonokat gyűjtöttek a nyomorgó festő alkotásaiból

Modiglianiról szóló filmmel nyílt meg szerdán az Országos Képzőművészeti Filmnapok sorozata a budapesti Uránia moziban. Valeria Parisi már rendezett egy filmet A művészet templomai sorozatban a Prado Múzeumról. A Modigliani centenárium című új munkája több szempontból elüt a sorozat többi filmjétől. Elsősorban azért, mert szokatlanul komplex megközelítést alkalmaz, és szinte felér egy alapos monográfiával.

Modigliani és kora komplex olvasata
A nagy életműveket nem adják ingyen. Modigliani a szokásosnál is többet fizetett
Fotó: Pannonia Entertainment

A narratív keret – a rendező Jeanne Hébuterne, a Modigliani halála után két nappal öngyilkosságot elkövető utolsó élettárs emlékirataiból indul ki, és a háttérben folyamatosan halljuk az ő meséjét is – tovább árnyalja mindezt. A szintén festőnek induló nőt a nála erősebb egyéniség és a korabeli Párizs felőrölte és tönkretette, nőként és művészként is. Ám Parisi a Modigliani-Hébuterne-kapcsolatról éppúgy nem kíván ítélni, mint az amúgy rossz hírű festő életéről. Sőt, inkább mindent megtesz azért, hogy új megvilágításba helyezze a bohém alkoholistaként elhíresült művészt, mégpedig úgy, hogy a maga teljességében bemutatja a korabeli Párizst, azaz a közeget, a livornói zsidó közösségből a festészet fővárosába áttelepedő művész családját, párizsi baráti körét, élettársait, és azokat a művészi impulzusokat, amelyek érték a Trocadero múzeum afrikai szobraitól Brancusi és Soutine barátságáig.

A filmben nemcsak művészettörténészek, nagy múzeumok igazgatói, a jelenleg Párizsban élő művészek, egy egykori gyűjtő leszármazottja vagy a livornói zsidó közösség tagjai szólalnak meg, de Parisi bevonta a nyilatkozók körébe például Antonio Marras divattervezőt és egy egykori Modigliani-hamisítót is. Így sikerült elérnie, hogy miközben lebont egy közhelyes Modigliani-képet, egyben fel is épít a szemünk előtt egy alaposabb, és sok szempontból meglepő új Modiglianit, aki valószínűleg közelebb áll a valóságoshoz, mint a sztárkiállítások ürügyén a köztudatban elterjedt brand.

Parisi érzékeny, impulzív alkotóként mutatja be a festőt, akinek Picassóval való barátsága során meg kellett küzdeni a nála erősebb figurával, ugyanúgy, mint ahogy az extravagáns Beatrice Hastings brit írónővel és újságíróval, aki rövid időre az élettársa lett. Csakúgy, mint az éhezéssel, a nyomorral, a gyűjtőkkel és a maga rossz természetével – a legnagyobb törést azonban az okozta, amikor kiderült, hogy tüdőbaja miatt nem dolgozhat kővel. Ekkor kezdett formálódni – részben Hastings hatására, aki rábeszélte a festésre – az a sajátos szobrászi szemmel készült festői világ, amelynek darabjai nem sokkal halála után már igen magas összegekért keltek el.

A rendező külön kitér a műkereskedelem hiénáira, akik a fűtetlen szobában koldusszegényen elhunyt művész életművéből milliós vagyont építettek. Természetesen ugyanígy bemutatja, mégpedig alaposan, azokat, akik a maga korában próbálták segíteni: Zborowskit, a műkereskedőt és a többieket, a néző mégis úgy érzi, hogy John Myatt, a hamisító mond igazat, aki igazságtalannak nevezi, hogy egy nyomorgó ember hagyatékából más meggazdagodjon. Sőt, mi több, elmondja azt is, egykor épp azért kezdett Modiglianit hamisítani (amúgy briliáns hamisító), mert nem volt mit enni adni a gyerekeinek.

Modigliani nevéhez egy másik hamisítási botrány is fűződik: amikor kiállítást rendeztek az életművéből Livornóban, néhány vicces kedvű egyetemista hamisított néhány Modigliani-szobrot, amelyeket elrejtettek a csatornákban, lévén volt egy legenda, amely szerint vannak ott szobrok. „Ha már annyira akartak találni valamit a művészettörténészek, hát segítettünk nekik” – mondja a filmben az egyikük. A hamisítás folyamatát dokumentálták, és amikor a szakértők minden kétséget kizárva megállapították, hogy a művek a stílusjegyek alapján eredetiek, előálltak az igazsággal.

A néző sokat kap Parisi filmjétől. Megláthatja a bohém Párizs csúnya arcát, a nyomort, az alkohollal és drogokkal izzított művészélet árnyoldalát, egy romantikusnak kikiáltott tragikus emberi kapcsolat valódi mivoltát, és elsősorban: megláthat egy új, igazi Modiglianit, aki mérhetetlenül sokat szenvedhetett a bohém álarcában rövid, mindössze 35 életéve alatt. A nagy életműveket nem adják ingyen. De ő még a szokásosnál is többet fizetett.

A művészet templomai: Modigliani centenárium
Olasz film, 98 perc, 2020.
R.: Valeria Parisi
10/9

Festőművészek a vásznon

Különleges programmal jelentkezik a A művészet templomai sorozat az Országos Képzőművészeti Filmnapokon. A Budapesten, Szegeden és Debrecenben október 21-ig tartó eseménysorozaton visszatérnek a vászonra a legnépszerűbb korábbi részek is. A premierek kiemelt budapesti helyszíne az Uránia, míg Szegeden a Belvárosi Moziban, Debrecenben az Apollo Moziban lesznek a vetítések. Többek között a Vatikáni Múzeumot és a Sixtus-kápolnát bemutató epizód, a madridi Prado és a szentpétervári Ermitázs történetét bemutató mű. Ezen kívül a Bosch, Tintoretto, Hokuszai, és Paul Gauguin életét bemutató film is. Látható lesz a Peggy Guggenheimről készült portréfilm és az ellopott műkincsek utáni nyomozást feldolgozó Hitler kontra Picasso.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom