Kultúra

Gulyás Gergely: Zalaváry Lajos olyan időkben alkotott és teremtett iskolát, amikor nemcsak alkotni, élni is nehéz volt

Zalaváry Lajos (1923-2018) legendás, Kossuth-díjas építészre emléke előtt tisztelgő tudományos konferenciát tartottak a Pesti Vigadó Makovecz termében tegnap a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) szervezésében.
 

Gulyás Gergely: Zalaváry Lajos olyan időkben alkotott és teremtett iskolát, amikor nemcsak alkotni, élni is nehéz volt
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőt mond a Zalaváry Lajos építész, a reneszánsz ember című konferencián a Pesti Vigadóban 2020. október 12-én
Fotó: MH/Purger Tamás

„Zalaváry Lajos szakmájának legendája, építész, nemzedékek tanítója és nevelője, aki olyan időkben alkotott és teremtett iskolát, amikor nem csak alkotni, de sokszor élni is nehéz volt„ – hangsúlyozta köszöntőjében Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Zalaváry Lajos munkássága előtt tisztelgő konferencián a Pesti Vigadóban. A Kossuth-és Ybl-díjas építész, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja, és az 1945 utáni építészet meghatározó alakja volt. Ismertebb alkotásai közé sorolhatók többek között a budapesti Zsigmond téri lakóház, a csepeli lakótelep, a Nagyothallók Intézete, a jászberényi fürdő, a Kelet-Nyugat Kereskedelmi Központ, valamint a keszthelyi Festetics kastély, melynek helyreállítási munkálataiban társtervezőként vett részt.

Az egész napos tanácskozás előadásait Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vezette fel, aki hangsúlyozta: az építész életműve ”teljes és lezárult„, Zalaváry Lajos terveinek jó része testet öltött, gondolatainak nagyrésze pedig tartópillérként épül bele a hazai építészetbe, amire támaszkodva a következő nemzedék is fel tudja húzni a maga szintjét. „A konferencia lehetőség arra, hogy méltó keretek között emlékezzünk rá” – emelte ki. Gulyás arra is kitért, az MMA egyik legfontosabb feladata, hogy a művészek között olyan közösséget hozzon létre, amely számontartja tagjait, megőrzi, ápolja és közzéteszi életművét a legszélesebb körben. „Az elmúlt évtizedben sok minden történt az építészetben, amire büszkék lehetünk„ – hangsúlyozta, példaként említve a Kossuth teret, „mely szépen szimbolizálja a változásokat”, a Vigadót, a Szépművészeti Múzeumot, a Várkert Bazárt, az Eiffel Műhelyházat, az épülő Ligetet és a Vár rekonstrukcióját. „A kormány és a Magyar Művészeti Akadémia fontos közös munkája, hogy a Városligeti Fasor és a Bajza utca sarkán létrehozzon egy olyan 21. századi, interaktív intézményt, ami egyszerre múzeum, szakmai háttérintézmény, művészeti kutatóhely és programokat nyújtó találkozási pont, egy mindenki számára látogatható, nyitott központ„ – tette hozzá Gulyás Gergely, utalva az egykori BM Kórház épületére, amely a tervek szerint néhány éven belül a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak (MÉM MDK) adhat otthont.

Vashegyi György, az MMA elnöke megnyitóbeszédében kiemelte, Zalaváry Lajos irigylésre méltóan autonóm személyiségű ember volt, ezért is válhatott habitusa példává egy, az önállóságot nem kimondottan jutalmazó korszakban. „Sokak számára zsinórmértékké vált, és az ilyenfajta emberek azok, akikre a legnagyobb szüksége van a nemzetnek” – tette hozzá az elnök. Őt követően Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója köszöntötte a szakmai közönséget.

Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója beszédet mond a Zalaváry Lajos építész, a reneszánsz ember című konferencián
Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója beszédet mond a Zalaváry Lajos építész, a reneszánsz ember című konferencián
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A visszaemlékezések sorát Csontos János Zalaváryról készített portréfilmjének részlete nyitotta, majd Skardelli György, Kossuth-díjas építész Mérnök úr című személyes hangvételű előadása hangzott el. Skardelli felidézte, Zalaváry Lajost a munkatársai „Mérnök úrnak„, a barátai „Lajának” nevezték, s bár többeknek felajánlotta a tegeződést, sokan nem éltek a lehetőséggel az iránta érzett tisztelet miatt. Skardelli arról is beszélt, Zalaváry hihetetlen elhivatottságot mutatott a szakmája iránt, mindig minőségi munka jött ki a keze alól, és sokszor hangoztatta, hogy a munka nem spórolható le a legelső vázlatból sem.

„A pályázatokat mindig időben fejeztük be, időben adtuk be, postára rohanás sose volt, ez nem illett hozzá. Mindig élére vasalt nadrágban, felöltőben járt. Egy elegáns úr volt, és ebből a mivoltából sosem hagyta kizökkenteni magát. Soha nem hívott senkit tanítványnak és mesternek sem tartatta magát, ezek a dolgok nagyon távolt álltak tőle. A saját világában élt„ – emelte ki a pályatárs.
Az online is követhető konferencia délelőtti szekcióiban szó esett a KÖZTI (Középülettervező Zrt.) szerepéről Zalaváry életében, az alkotó dániai és svédországi inspirációiról, a jászberényi fürdő tervezésének folyamatáról, majd az ebédszünet előtt Zoboki Gábor tekintette át Lechner Ödöntől Zalaváryig az alkotó építészek ”családfáját„ a 20. században. Délután az érdeklődők további előadásokat hallgathattak meg Zalaváry leghíresebb munkáiról, építészeti kultúrájáról, majd az építész lánya, Zalaváry Éva mesélt a ”magánemberről„, az édesapáról. Az egész napos tanácskozást kerekasztal-beszélgetés zárta Zoboki Gábor és Marosi Miklós, Kossuth- és Ybl-díjas építész, az MMA alelnöke vezetésével.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom