Kultúra

Budapest építészetéről nem csak turistáknak

Várostörténeti monográfiaként is olvasható Bede Béla igényes fotókkal illusztrált kötete, amely még a főváros lakóinak is tartogat meglepetéseket

Szokatlan útikönyvként, albumként és várostörténeti monográfiaként is olvasható Bede Béla új kötete, amely Budapest építészete címmel jelent meg a napokban a Corvina kiadónál. A zsebkönyv formátumú, igényes képekkel – a fotókat Ferkai Tibor készítette – ellátott kötetben időrendben haladhatunk végig a főváros ismert és kevéssé ismert építészeti emlékein. Az, hogy a szervezőelv megbicsaklik néha, nem a szerző hibája.

Budapest építészetéről nem csak turistáknak
A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia egyes falai kétezer évesek
Fotó: MH/Hegedűs Róbert

A Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom címszónál például a következőket írja: arra, hogy a budapesti építészet valóban kétezer éves, a legjobb bizonyíték épp ez az épület. Az altemplomban és a főhajó üvegpadlóján át láthatók a római kori Contra Aquincum falai, fölöttük az Árpád-kori templom maradéka, ugyanakkor a mai épület nem véletlenül szerepel a gótikus Budapest tematikus egységben, hiszen a szentély 14. századi, csakúgy, mint az ülőfülkék. De a templom története itt nem ért véget: a freskók a 15. században készültek, míg a török időkben dzsámivá alakították, ekkor Mekkának tájolták a fülkéket. A két pasztofórium – az oltáriszentség falba mélyített díszhelye – reneszánsz stílusú, a főhomlokzat barokk, a szószék klasszicista, a főoltár viszont Molnár C. Pál, a 20. század ismert művészének munkája. Szomorúbb módon idézi fel az egymásra rétegződő történelmi időszakok elválaszthatatlanságát a budavári Mária Magdolna-templom, amely a 13. század elején épült, és a 15. században bővítették ki, ám a hírhedt templomromboló, Rákosi Mátyás lebontatta a hosszhajót, ma már csak a torony van meg.

A könyv erénye, hogy kevéssé ismert épületeket is bemutat, így a római kori Budapest területéről nemcsak Aquincumot, de a Meggyfa utcai Herkules-villát, a török kor tematikus egységben Gül baba türbéje mellett a Veli bej fürdőt, a barokk kornál az ismert, Battyhány téri Szent Anna-templom és a Szarvas téri Szarvas-ház mellett a Bécsi úti Sarlós Boldogasszony-plébániát és az óbudai Szent Péter- és Pál-főplébániatemplomot is. Ennek helyén amúgy már 1015-ben állt templom, amiről a Képes Krónika is hírt ad, ám a mai épületet csak jóval a török kiűzése után emelték, 1749-ben. Aki a barokk Budapestre kíváncsi, amúgy is jól teszi, ha ellátogat Óbudára: az említett templom mellett a Zichy-kastély, a Kiscelli kastély és a Miklós téri Selyemgombolyító épülete is ekkor készült, utóbbi Joseph Thallherr manufaktúrájának egyik egysége volt. És hogy miért került ide? Az egész monarchián belül csak Magyarországon volt megfelelő a klíma a selyemhernyó-tenyésztéshez.  

A klasszicista korszak igen ismert épületei, például a Sándor-palota vagy a Lánchíd mellett külön fejezet szól a Budakeszi úti Hild-villáról, amely ma a Magyar Művészeti Akadémia egyik épülete és a Magyar Nemzeti Múzeumról. A romantika korából például a Pesti Vigadó, a Szent István téri Pichler-ház, az MTA épülete és a Dohány utcai zsinagóga is külön egységben szerepel.

A szerző megjegyzi: tudatos döntés eredménye az a fajta aránytalanság, hogy a legjobban látható és a leginkább megmaradt réteg – a historizmus, a szecesszió és az art deco – sem kapott több helyet, mint mondjuk a barokk vagy a modern kor. Nagyon jó a két világháború közti építészetet bemutató egység, annál is inkább, mert a modernizmus és az art deco korából igazán van még felfedeznivalójuk a budapestieknek is.

Például a II. kerületi Scitovszky-villa a Lórántffy Zsuzsanna utcában, amely jelenleg a brit nagykövet rezidenciája, és amely nem az akkoriban divatos art deco, hanem a historizáló neobarokk jegyében épült. Nem így a Baba utcai Járitz-villa, amely ma a János kórházhoz tartozik, Fischer Józsefnek, a magyar Bauhaus egyik legismertebb építészének gyönyörű, letisztult vonalú munkája. Akad érdekesség a külső kerületekben is. Például az 1920-as években épült, XX. kerületi Tátra téri piac és vásárcsarnok. A Vermes József terve alapján készült, lépcsőzetes oromzatú csarnok igazi rejtett érték, amit még a pestiek is alig ismernek.

Az egyes épületleírásoknál mindenhol szerepel a cím, a GPS-koordináta és a nyitvatartás, valamint ahol elérhető, az intézmény honlapja is. Jól használható, okos és jó arányérzékkel szerkesztett könyv a Budapest építészete, amely nemcsak a turistáknak hasznos.

Kapcsolódó írásaink

A magyar stílus szükségességéről

ĀLechner Ödön levelezése nemcsak az építész életéről, gondolatairól, hanem a korszak magyar építészeti törekvéseiről és mindennapjairól is mesél