Kultúra
Zsip temploma és ellopott tetejű kastélya
Egy 1295-ös keltezésű oklevél ír először a településről, amely a Széchy, a Coburg és a Fáy családok birtoka volt
Zsipről egy 1295-ös keltezésű oklevél ír először, egy 1332-es pápai tizedjegyzékben már megemlítik a templomát is, a jelenlegi, egyes vélekedések szerint egy földvár dombjára felhúzott épületet, ami ennek megfelelően a romantika stílusjegyeit is hordozza. A Balog folyócska bal partján fekvő, kezdetben Balog várához tartozó településnek az idők folyamán a Széchy, a Coburg és a Fáy családok voltak az urai, legutóbb pedig a Farkas famíliának volt benne szép arányú klasszicizáló kastélya.
Amely a feltételezések szerint egy reneszánsz udvarház alapjaira épült valamikor a 19. század második felében, amikor a konszolidáció és a kiegyezés után a birtokos nemességnek ismét volt pénze ilyen vállalkozásokra. Zsip lakói amúgy mindig is a földművelésből éltek, és már Vályi Andrásnak a 18. század legvégén született országleírása szerint sokat küszködtek a Balog vizének áradásaival, a vizenyőssé vált területekkel.
Arról nincsenek források, hogy mikor vált a falucska reformátussá, így az új hit megjelenését itt is a 16. század közepére tehetjük. A feljegyzések aztán egy 1566-os török portyát említenek, amikor a martalócok nem kegyelmeztek az akkoriban vélhetően csak néhány jobbágyportával bíró falunak. Ha a lakosság időben megneszelte a török közeledtét, akkor oltalmat lelhetett Balog várában, de a szalmatetős házikókra, és a fazsindelyes templomra biztosan üszköt vetettek a portyázó akindzsik. A templom akkori formája, falazatának, tetejének szép arányai megmaradtak az évszázadok folyamán.
A román kor építészetének stílusjegyeit a szentélyének déli oldalán lévő félköríves ablak, és itt, az oromfalon található lándzsaívű résablak mellett a szentély előtti, a Felvidéken nagy gyakorisággal előforduló félköríves diadalív adja. Ennek a szentélyelválasztónak a belső, szentély felöli oldalán egy figyelemre méltó Szent István portrét láthatunk. A hetvenes években feltárt többi, 14. századi freskótöredék közül megemlítendő a nyugati falra festett, öt okos és öt balga szűzről szóló bibliai példabeszéd, amely a meglehetősen ritka ábrázolások közé tartozik.
A templom világosságát biztosító csúcsíves ablakok már a 15. századból származnak, megadván eme istenháza gótikus jellegét. Amit még az 1775-ös renoválás, átépítés sem tudott elvenni. Ekkor kapott egyébként gyönyörűen festett kazettás mennyezetet és karzatot is Zsip kis temploma. Utóbbin ott az átépítésről szóló szépen festett felirat, miszerint Fózi András prédikátor és Fejes András gazdálkodó kurátor voltak az építkezés levezénylői.
Zsip templomában őrzik a kastély egyik lakójának sírkövét is. Farkasfalvi Farkas Balázs 1893-ban született, s a császári és királyi 6. dragonyosezred önkénteseként esett el „hősi roham alkalmával a gácsországi csatatéren” 1914. október 10-én. A 21 éves hőst Galíciában, a felirat szerint Dembno településen temették el, sírverse a következő:
Oly fiatal volt, kedves drága gyermek
Kit ős családfa szépre nagyra termelt!
De harczvihar jött és az ő ifjú vérét
Kiontá hősül magyar nemzetéért!
Azóta csöndes a szülői ház
Csak szíveinkben sír a büszke gyász.
Hogy aztán ki vitte tovább a farkasfalvi Farkas nevet, azt nem tudni, de a kastély 1945-ig a családé volt a helyiek szerint. Aztán az állami gazdaság irodái és raktárai költöztek bele. Végül romlott állapotában 1989-ben lecserélték az egész tetőzetét, amit viszont cserepestül, tetőfástul el is loptak rövidesen.
