Kultúra
Ritkán látható rajzok a Magyar Nemzeti Galériában
Az előző századfordulón, az Osztrák–Magyar Monarchia idején készült, képekben gazdag kiadványsorozat lapjait mutatják be a Trianon-évforduló alkalmából
Hatvan rajzot mutat be a Magyar Nemzeti Galéria abból a huszonegy kötetes kiadványból, amely az előző századfordulón, 1886 és 1901 között jelent meg a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásaként. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat ötlete Habsburg Rudolf trónörökösé, célja a Monarchia népének megismertetése volt. A kiadványnak két változata készült el, egy Bécsben, egy pedig Budapesten. Utóbbi kiadvány szerkesztőbizottságának elnöke Jókai Mór volt. A mű részei eredetileg az újságosoknál megvásárolható füzetekként jelentek meg. Az illusztrátorok kiválasztásánál arra törekedtek, hogy minél több magyar művész rajza megjelenhessék a lapokon. Az illusztrációkat egy külön szerkesztőbizottság választotta ki, amelynek elnöke Keleti Gusztáv festőművész volt, a felkért művészek között szerepelt Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Deák-Ébner Lajos, Feszty Árpád és Székely Bertalan is.
Ahogy arra a most megnyíló tárlat tegnapi bemutatóján Szűcs György, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese felhívta a figyelmet, a kiadvány leíró jellege abból következik, hogy a 19. században még hittek abban, hogy a világ felmérhető és leírható, csupán a rendelkezésre álló adatokat kell összegyűjteni. Noha a kiadványból az Osztrák–Magyar Monarchia reprezentatív képe rajzolódik ki, 1900 körül, az utolsó kötet megjelenésének idején már megmutatkoztak azok a repedések, amelyek mentén elkezdődött a birodalom szétaprózódása. Rudolf főherceg öngyilkos lett, és megjelentek azok az áramlatok, amelyek jelezték, hogy a Monarchia nem stabil konstrukció.
Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese elmondta: az emlékévek, így a trianoni emlékév is nagyon fontos abból a szempontból is, hogy lehetőséget adnak a kutatásra és a gyűjteménygyarapításra. Mint ahogy a közelmúltban lezajlott első világháborús emlékév vagy az Arany János-emlékév, úgy a gyászos emlékű trianoni szerződéshez kapcsolódó év is lehetőséget adott erre a szakembereknek. Az emlékév kapcsán két eseményt is szerveztek: az egyik a jelenlegi kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, a másik pedig egy, az év végén Sopronban nyíló tárlat.
A Magyar Nemzeti Galéria kiállításának kurátora, Hessky Orsolya elmondta: a tárlat rendkívül rövid idő alatt valósult meg, ám érdemes ellátogatni rá, mivel olyan művek tekinthetők meg ebből az alkalomból, amelyek máskor raktárban vannak, és nem tudható, mikor állítják ki őket újra.
A műveket a kiállításon tematikus egységekben láthatja a közönség. Köztük van egyebek mellett Nádler Róbert a várkerti épületekről készült rajza, Háry Gyula rajzai Kassáról és Mednyánszky László képe Kiskunfélegyházáról.
