Kultúra

Amit nem lehet feledni

A néhai Fekete Györgytől Petrás Máriáig több mint ötven képző- és iparművész Trianonra reflektáló alkotásait vonultatja fel a Pesti Vigadó új időszaki kiállítása

Januárig látogatható a Pesti Viga­dóban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Ipar- és Tervezőművészeti Tagozata kiállítása, amelyben Mert nem lehet feledni címmel mintegy félszáz képző- és iparművész reflektál Trianon tragédiájára és a centenáriumra.

Amit nem lehet feledni
Kókay Krisztina plakátokból, szobrokból, festményekből, grafikákból válogatott
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Kókay Krisztina kurátornak volt miből merítenie a Juhász Gyula verse után Mert nem lehet feledni címet viselő tárlatra a Vigadóba, hiszen minden magyart, így a műalkotások létrehozásával foglalkozókat is megérintett, megérint és meg fog érinteni Trianon. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy az alkotó ember, a képző- és iparművész mindig is nyitott, szenzibilis volt a világra, a történelemre, az őt körülvévő dolgokra. A maga módján válaszolt is ezekre, a születő alkotásba beletéve önmagát, személyiségét, családi hátterét, mindent, ami csak fontos. Trianon ténye, tragédiája ugyancsak fontos, sőt megkerülhetetlen – egy nemzet lelki törésének ábrázolása, megjelenítése viszont embert próbá­ló feladat. Mert a 21. századra túljutottunk már a korabeli plakátok képi világán, az új kor új megfogalmazási módokat követel. A történelem, annak ismerete szerte a világon visszaszorulóban van, mint ahogyan a nemzet is küzd a fennmaradásáért a globalizációval.

Ha pedig valamit el akarunk mondani, ki akarunk hangsúlyozni közérthetően, akkor arra a 21. század elején (is) egyik legjobb megoldás a plakát. Talán ezért is indul poszterekkel a tárlat, mégpedig olyan „nagy öregek” munkáival, mint Bakos István, Árendás József, Orosz István és a magyarkanizsai születésű, tehát Trianon terhét fokozottan hordozó Baráth Ferenc. Utóbbi munkáján egy rettenetes kéz szorít egy élő szívet, mert Trianon valóban szívfacsaró volt azoknak, akik ott maradtak, vagy aztán oda születtek. De kiderül, Orosz Istvánnak is a jelenlegi határokon túlra nyúlnak a gyökerei. A nagyszülők plakáttá nagyított fotóján „ablakok”, fülek nyílnak kézzel írott szövegekkel, amelyekből megismerhetjük Orosz István nagyapa és Sütő Flóra nagyanya történetét.

Ha műfajilag csoportosítjuk a tárlat többi munkáját, akkor annak legjelentősebb részét a festészet és a grafika adja. Lapozgathatjuk a Somogyi Győző által 1985-ben fekete tussal megrajzolt, 2,5x3,5 méteres A nagy térképét, pontosabban az erről 2009-ben készített kiadványt, ahol a történelmi Magyarországot madártávlatból láthatjuk, a könyv formátuma miatt szelvényekre bontva. Egy-egy szelvény mellett ott vannak a népviseletek, az épített örökség is a művész jellegzetes vonalaival. Csurka Eszter festményén hét alak tépi fúriaként a földön fekvő nyolcadikat. László Dániel Mindig van remény című képén pedig egy árnyalak engedi el éppen a Nagy-Magyarország formájú lufit, de mellette ott áll egy színes, kedves kislány is, aki ránk mosolyog éppen.

A szobrászok közül mindenek előtt Pázmándi Antal A konc című zománcoltcserép munkája előtt kell megállnunk, ahol a ronggyá tépett, taposott és lőtt, fekvő nőalakot patkányok (köztük emberfejűek is) veszik körül. Aztán Schrammel Imre megnyomorgatott férfialakja vagy éppen Petrás Mária töredezett üvegkorpusza is elénk tárja a tragédiát.

Láthatjuk Prutkay Péternek az országcsonkításról szóló asszamblázsait, Fekete György pedig első világháborús bajonettből és tokjából keresztet formáz a más anyagokat is felhasználó, 2014-es TRIA-NON című munkáján. Stefanovics Péter megterített egy asztalt, amelyen Magyarország az elfogyasztandó eledel, Mudrák Attila Kitelepítési „lelet” címmel egy rozsdás harangnyelvvel képviselteti magát.

A kiállítás 2021. január 31-ig látogatható a Pesti Vigadó földszintjén és alagsorában, de érdemes odafigyelni az intézmény honlapján hirdetett kapcsolódó rendezvényekre, például a Tisza Istvánról szóló könyv bemutatójára, a Trianoni Szemle folyóirat szerkesztőinek szerzői estjére, illetve tárlatvezetéseken is részt vehetünk.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom