A megtisztulás keresése

A járványhelyzet miatt elmaradó próbák, előadások, turnék, a hosszú színháztalanság miatt a fellépő művészek, táncosok még inkább adni akartak a közönségnek a produk­cióval. Így jöhetett létre zsúfolt nézőtér előtt az a díszelőadás, amely több mint tízperces tapsot aratott.

Vidnyánszky Attilának ez a hetedik Bánk bán-rendezése. Színre vitte már kőszínházban a drámát, az operát is, de dolgozott a Nádasdy Kálmánék előtti ősváltozattal, csinált belőle vegyes változatot és keresztmetszetet, amelyet osztálytermi Bánk bánként tartanak számon, és diákok számára készült a mű népszerűsítése céljából, valamint kamaraszínházi produkciót is. A Nemzeti Színház igazgatója a margitszigeti előadás kapcsán a trianoni békediktátum századik évfordulóját, valamint a monumentális jelleget hangsúlyozta, és azt, hogy egy olyan játszóhelynek, mint a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, sajátos atmoszférája, akusztikája van. A színpadon felépített gótikus falrészletek, az apró erkély éppúgy, mint Erkel zenéje jól illeszkedtek a Margit-sziget középkori történelemmel átszőtt hangulatába.

Vidnyánszky nem a nulláról építi fel új meg új Bánk bánjait, hanem inkább mindegyik előadásban folytatja a vallomásos, személyes színpadi együttgondolkodást, a vádaskodás helyetti önvizsgálatot, a szembesítést, a megértést, a gyász megélését, az igazság, a remény és megtisztulás keresését, vagyis mindazt, amire a Bánk bán inspirálja az olvasót, nézőt és alkotót egyaránt. A 2017-es operaházi változatban már szereplő Csodaszarvas-motívumot megőrizte a margitszigeti előadásban is (a színpadképbe való beépítése Cziegler Balázs díszlettervezőt dicséri). Sőt most Ottó, a nyegle és gyáva meráni csábító, trendi parti­öltözetében a zsaketthez viselt magyaros bő gatya mellett a fején agancsot is visel. (Ez a lelemény és a meráni udvarhölgyek aranyszarvval díszített fejékei egyaránt Berzsenyi Krisztina jelmeztervező munkáját dicsérik.)

Az erdélyi származású Molnár Levente (bariton), aki újra Bánkot alakítja, némiképp a Trónok harcához hasonlította az előadást, amelyben tőr repül, vér folyik a díszes palotaablakon. Petur bánt ezúttal Kálmándy Mihály alakítja, Melinda szerepében Fischl Mónika, Gertrúdként Mester Viktória állt színpadra. Kováts Kolos Tiborca itt inkább hajléktalan, mint öreg paraszt, teljesítménye külön tapsot érdemel. Az előadás kimagasló zenei pontjai még Bánk és Melinda kettőse, illetve Melinda és Gertrúd duettje. A Honvéd Férfikar, a Budapest Stúdiókórus és a Csokonai Színház Énekkara, Tánckara is sokat hozzáadott az érzékletes, egyszerre személyes és monumentális előadáshoz. A debreceni Kodály Filharmonikusokat Kesselyák Gergely vezényelte.

A Budapesti Nyári Fesztivál és a Coopera közös produkcióját a tervek szerint magyarországi, határon túli és más külföldi színpadokon is bemutatják helyi művészek, kórusok, tánckarok részvételével, amennyiben a vírushelyzet engedi. w

Erkel Ferenc: Bánk bán
Opera három részben
Rendezte: Vidnyánszky Attila