Bolyai és Babits

Földrészünk szellemi örökségének történeti áttekintése keresztyén nézőpontból című új kötetében, amelyet a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség kiadója jelentetett meg. A Hatvany-örökséget folytató természettudós-teológus azt mutatja be, Európa szellemi arculatának alakulásában milyen szerepet játszott a keresztyénség kulturális értékképzete, illetve milyen feladatok várnak a keresztyén emberre kultúránk európaiságának megőrzésében. Érvelése a Szentháromság-hit és a darwini filozófia tanulságait vagy Einstein fizikájának transzcendencia-képzeteinkre is hatást gyakorló, lelkületet formáló eredményeit sem nélkülözi. Nem a keresztet (mint kultusztárgyat), hanem a kereszten értünk meghaló és feltámadó Krisztust („megtárgyiasíthatatlan” létezőt) emeli a középpontba, a könyv egyik fejezeté­ben egy lelkipásztor nézőpontjából igyekszik válaszokat adni.

Gaál Botond összegzi, a tudomány és a hit miért egymás szövetségesei, a transzcendencia hogyan segítette a tudományok művelését a görögöktől kezdve Newton vallásosságán keresztül az atomfizikáig. A humán- és természettudományok összekapcsolódnak, így kerül egymás mellé a matematikai gé­niusz Bolyai János és az irodalmi zseni Babits, a két attitűdöt Descartes-ig vezetve vissza, az útkeresésben azonban nem nélkülözhető a „fáklyaszerepet” vállaló református papi küldetés értelmezése.

Végkövetkeztetésében Gaál kimondja, a tudományművelés szempontjából haszonnal jár ugyan a globalizáció, ám a „globalizmus hardverének” és a „neoliberalizmus szoftverének” frigye nem törölheti ki a keresztyénséget az „újvilág számítógépéből”.