Kultúra

Kultúrharc osztja ketté Európát

A balliberális kultúrharcokról, az Egyesült Államokban indult erőszakos tüntetésekről, a nyílt társadalom eszméjének térnyeréséről is szó esett a XXI. Század Intézet budapesti konferenciáján kedden. Schmidt Mária történész szerint a Nyugattal kapcsolatos illúziók mára szertefoszlottak, az ottani társadalmi folyamatokat Közép-Európának esze ágában sincs követni.

Kultúrharc osztja ketté Európát
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
Fotó: MH/Purger Tamás

A globalista, liberális ideológia terjesztését nem véletlenül kezdték a nemzeti identitás lebontásával és egy olyan kultúripar kiépítésével, ami az emberek gondolkodását alakítja – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a XXI. Század Intézet Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században című budapesti konferenciáján.

Felidézte, 1968 után minden megváltozott, a '68-as generáció ugyanis úgy érezte, csak ők a norma és az erkölcs megtestesítői, ma pedig már odáig jutottak az utódaik, hogy nemcsak azt bélyegzik meg, aki máshogy gondolkodik, hanem azt is, aki egyszerűen csak hallgat.

Gulyás szerint ennek a nézetnek egyik legfrissebb megnyilvánulása az amerikai Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom, amely erősen rasszista, és nemcsak az államhatalom létjogosultságát kérdőjelezi meg, hanem már azokat is támadja és megbélyegzi, akik az „all lives matter”, azaz „minden élet számít” jelmondatot használni merik.

Hangsúlyozta: számukra nem elég, ha valaki gyűlöli a rasszizmust, hiszen aki fehérnek születik, az eleve bűnrészes minden történelmi eseményben. Gulyás úgy fogalmazott, ami a nyugati szellemi térben ma manifesztálódik, azt korábban csak lázálmokban lehetett elképzelni, afelé haladunk, hogy a többség másodrendű állampolgárrá válhat saját hazájában. A miniszter kapitális hibának nevezte, hogy a nyugati konzervatívok nem vették időben komolyan ezeket a tendenciákat.

Gulyás szerint a magyaroknak fájdalmas, hogy ilyen irányt vett az a Nyugat és az az Európa, „ahová vágytunk, és ami reményt adott a kommunista diktatúra idejében”.

Úgy fogalmazott, a mostani, tudatosan szított és jól szervezett manipulációnak a célja már nem a jogegyenlőség, hanem a történelem, az erkölcsök és a hagyományok megsemmisítése. Megjegyezte, a rendőri túlkapások ellen szerveződő mozgalmaknak van erkölcsi alapjuk – ezt a 2006-os események tapasztalatai alapján hazánk is át tudja érezni –, ám az Egyesült Államokban szinte azonnal erőszakba torkolltak a megmozdulások, és a baloldali média is azt sulykolja, hogy az állam és a rendőrség eredendően rasszista.

Gulyás figyelmeztetett, hogy Európában is hasonlóan akarják átalakítani a társadalmakat, a nemzeti identitást könnyen elillanó jólétre és tetszés szerint választható identitásra cserélik. Mint mondta, nem tartja meglepőnek, hogy a liberálisok üzleti és politikai lehetőséget láttak az illegális migrációban.

Rámutatott, ma már nem integrációt, hanem egyenesen dezintegrációt látunk a Nyugaton élő bevándorlóközösségekben, hiszen míg az első generációjuk igyekezett beilleszkedni, a második-harmadik nemzedék a legkevésbé sem. A 2015-ös migrációs válságban Gulyás szerint a nyugat-európai elit a saját lelkiismeret-furdalását akarta kezelni a Willkommenskulturral, majd amikor a szociális rendszer már nem bírta a terhelést, és a többségi társadalom is elégedetlen lett, megpróbálták Közép-Európára hárítani a felelősséget a migránskvótával.

Schmidt Mária: Magyarország megtanulta, hogy a jövő nyitott és rajtunk áll, a legmostohább körülmények között is van, miben reménykedni
Schmidt Mária: Magyarország megtanulta, hogy a jövő nyitott és rajtunk áll, a legmostohább körülmények között is van, miben reménykedni
Fotó: MH/Purger Tamás

A miniszter szerint a legfőbb határvonal ma Európában az, hogy a régiónk történelmi tapasztalataiból ismeri a veszélyét annak, hogy elveszti a biztonságos, szabad életet, a jogállamiságot pedig nem eszköznek tekinti arra, hogy megbüntesse azokat, akik nem értenek vele egyet. Megjegyezte, aki megélte a szovjet cenzúrát, az a politikai korrektséget sem támogathatja. Gulyás úgy fogalmazott, Magyarország és Közép-Európa védettebb a Nyugaton látott konfliktusoktól, ám a veszély valós: ha nincsenek aktív konzervatív körök, amelyek megszervezik magukat, „mi sem vagyunk biztonságban”.

Rendkívül kemény ítéletet mondott a nyugati demokráciák mai állapotáról Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója. Felidézte, a Szovjetunió egykor rákényszerítette a térségünkre, hogy másolja le a szovjet modellt, „ezzel akarta elvágni a gyökereinket és eltávolítani minket a nyugati világtól”.

Mint mondta, 1989 visszatérés volt oda, ahová tartoztunk. Schmidt hangsúlyozta, Magyarország megtanulta, hogy „a jövő nyitott és rajtunk áll, a legmostohább körülmények között is van, miben reménykedni”. A rendszerváltozás után azonban – mutatott rá – a nyugati minták másolása kezdődött, erős nyugati nyomással. Az idealizált kép azonban, amit a Nyugatról dédelgettünk, már csak illúzió volt. Mint mondta, míg a térségünk polgárai egyenrangúnak érezték magukat a nyugatiakkal, ők „civilizációs célpontként„ tekintettek ránk.

A történész felidézte, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után megingott a Nyugat biztonságérzete, az események egyik járulékos következménye, hogy Nyugat-Európa az Egyesült Államok ellen fordult, Amerika-ellenesség vált jellemzővé, miközben hazánk továbbra is kitartott, és biztonsága fő garanciájának tekintette az Egyesült Államokat. Időközben felmerült, hogy „tényleg olyanok akarunk-e lenni, mint a Nyugat”, ez pedig mára bizonyossággá vált: nem akarunk hasonlítani rájuk.

Felidézte, a neoliberális gazdaság túlhatalma olyan árat fizettetett a nyugati világgal, ami a jóléti rendszerek fenntarthatóságát kérdőjelezte meg. Emlékeztetett, 2015-ben politikai válság rázta meg Európát a migrációs áradattal. Nyugat-Európa példáján látjuk, hogy a társadalom etnikai összetételének megváltoztatása a kulturális identitás megváltozásával jár. „A Nyugat tehetetlenül vergődik marxista, szélsőbalos elitjének szorításában, a szemünk láttára foszlik szét mindenük, ami maradt” – fogalmazott Schmidt, aki szerint a Nyugat mára elvesztette minden alapját a rá még mindig jellemző arroganciára és felsőbbrendűség-érzésre.

Mint mondta, „a faji és a szexuális kisebbségek meghunyászkodásra kényszerítik a többséget”. Schmidt szerint a mai liberalizmus nem az, ami egykor volt, nem szabadságpárti, hanem szabadságellenes, nem toleráns, hanem kizárólagosságot követel – „kiüresedett dogmák halmaza”.

Kapcsolódó írásaink

Algoritmikus műalkotások érkeztek a Modembe

ĀVera Molnar munkáiból nyílik kiállítás szombaton Debrecenben – A Párizsban élő művész személytelen (számító)gép használatával is képes emberközeli képeket létrehozni

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom