Cézanne, Dürer és a preraffaeliták éve lesz az idei

Még látogatható a budapesti Szépművészeti Múzeumban a Rubens és kora kiállítás, amely előreláthatólag több mint százötvenezres látogatószámmal zár majd – mondta Baán László főigazgató tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum idei nagykiállításait ismertette.

Áprilisban nyílik majd a II. Amenhotep és kora – A fáraó sírjának felfedezése című tárlat, amelynek központjában a sírkamra méretarányos rekonstrukciója áll, és a látogatók megismerkedhetnek az eredeti ásatási dokumentációval is. A tárlat első verzióját 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben, a pesti kiállítás koncepciója ugyanaz lesz, de új műtárgyrepertoárral készülnek, a tárgyak nagy nemzetközi gyűjteményekből érkeznek. A tárlat kurátora Liptay Éva lesz.

Albrecht Dürert és korát 15–16. századi, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött rajzokon keresztül egy, Bodnár Szilvia kurátor rendezte kiállításon mutatják be június elejétől, az internacionalista gótika világától a reneszánszon át a manierizmus időszakáig ívelő tárlaton ötven rajz szerepel majd, és szakkatalógus is jelenik meg hozzá. A katalógus egy tízéves kutatómunka eredménye, amelyhez a Los Angeles-i Getty Múzeum nyújtott szakmai és anyagi segítséget. Az év alighanem legjobban várt kiállítása a Cézanne-tól Malevicsig, amely a 2012–13-as Cézanne és a múlt című tárlat folytatása lesz, ezúttal Cézanne és több klasszikus avantgárd művész kapcsolódási pontjai állnak a fókuszban októbertől. A kurátor Geskó Judit lesz – Cézanne művein kívül pedig mások mellett Mondrian, Malevics, Rodcsenko, Klee, Feininger, Moholy-Nagy és Bortnyik Sándor munkái­val találkozhatnak az érdeklődők, a képek a világ nagy gyűjteményei­ből jönnek. A Magyar Nemzeti Galéria idei nagykiállításai sorában először a Vágyott szépség – preraffaelita remekművek a londoni Tate Britain gyűjteményéből című tárlat nyílik meg, a preraffaelita csoport művei ilyen átfogó módon először lesznek láthatók Magyarországon. A kiállítást egy magyar anyagból válogatott tárlat is kíséri, amely az angol mozgalom magyar hatásai­nak bemutatására vállalkozik, mások mellett Gulácsy, Rippl-Rónai és Ferenczy Károly műveiből válogatva. A kortárs szcéna egyik leg­ismertebb alkotója, Sean Scully életműkiállítása október 8-tól lesz látható a galériában. A hatvan Scully-művet bemutató tárlaton a monumentális festmények mellett megjelennek a papírmunkák, plasztikák és fotóművek is. Az idén 175 éve született és száz éve elhunyt Szinyei Merse Pál életművét, ahogy arra Baán László felhívta a figyelmet, utoljára harminc éve mutatták be átfogóan. A mostani kiállítás novemberben nyílik, és illeszkedik a Galéria évfordulós kiállításainak sorába. Szintén évfordulóhoz, az 1920. június 4-én aláírt békediktátumhoz kapcsolódik az a magyar művészek alkotásaiból álló tárlat, amely vándorkiállításként előbb bejárja az országot, majd visszatér a galériába. Az év végén, decemberben mutatják be a Jelenkori Gyűjtemény új szerzeményeit egy új tárlaton. A Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteménye az elmúlt tizenöt évben több mint ezer műtárggyal bővült, a cél az 1945 utáni művészet gyűjteményi hiányainak pótlása volt.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészetoi Múzeumban a Made in Asia – Százéves a Hopp Múzeum című kiállítás az év végéig nyitva tart, míg a Vasa­rely Múzeumban Fény – Mozgás – Illúzió címmel nemzetközi op-art művek lesznek láthatók az Emilia Suciu- és a Szöllősi–Nagy–Nemes-gyűjteményből.

Baán László kiemelte: az Artpool alapításának 40. évfordulója alkal­mából az Artpoolt is magába foglaló Közép-Európai Művészettörténeti Kutató Intézet ez évre tervezett létrejötte alkalmából nemzetközi konferenciának is otthont ad a Szépművészeti Múzeum. Amint elhangzott, az intézményben ősszel nyílik tárlat a Régi Képtár Európai művészet 1250–1600 című állandó kiállításának folytatásaként, így a 17. századi barokk mellett a rokokó, a klasszicista és a realista stílusáramlatokat felvonultató 18. századi művészet is végső helyére kerül.

Kérdésre válaszolva Baán László a Liget Budapest-projekt miniszteri biztosaként közölte: a kormány a fővárosi önkormányzat egyetértése hiányában nem kezd fővárosi beruházást, de elképzelhetőnek tart a jövőben olyan kompromisszumot, amelynek köszönhetően megvalósulhat a teljes projekt. A vonatkozó épületek építési engedélyei két évig érvényesek, az engedélyek további egy évre meghosszabbíthatók.