Kultúra
Gábriel arkangyaltól a Nagy Imre-temetésig
Interaktív városrész-történeti kiállítással nyílt meg a Millennium Háza a Ligetben – Megújult a Zsolnay-kerámiás műemlék épület is, amely előtt rózsakertet alakítottak ki
Befejeződött a Liget Budapest Projektben az egykori Olof Palme-ház műemléki rekonstrukciója. Az épület – amely eredetileg Műcsarnoknak épült, de ehhez a funkcióhoz kicsinek bizonyult –, Millennium Háza néven nyílt újra, és október 26-tól interaktív kiállítással, kávéházzal és rózsakerttel várja a látogatókat.
Mint azt a tegnapi sajtóbejáráson Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa felidézte, az épület, noha egykor a liget legimpozánsabb épülete volt, évtizedekig lepusztultan állt. Megújításán ugyanaz a restaurátor csapat dolgozott, mint a Szépművészeti Múzeum nemrég újranyílt Román Csarnokán.
Az épületben sok Zsolnay-elemet kellett pótolni, hiszen a házat betonfödémmel kettéosztották, és irodaként használták, majd az évek folyamán állaga leromlott. A rekonstrukció során nemcsak a műemléki jelleget akarták visszaállítani, de megfelelő funkciót is akartak találni a háznak.
Ezért a Millennium Háza néven újranyílt épület egyik szárnyában egy Zsolnay kerámiákkal díszített kávéház, a másik szárnyban pedig egy Városliget-történeti kiállítás kapott helyet. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett rá, hogy visszaállították az eredeti térszerkezetet is. A több mint 130 éves épület Hermina úti főbejárata is visszakapta funckióját. Előtte egy 1500 tőből álló rózsakertet alakítottak ki, ennek központi eleme egy Zsolnay-szökőkút.
Baán László az MTI-nek elmondta: a műemléki felújítást, az ahhoz kapcsolódó parkrekonstrukciót, a kiállítás, a kávézó és a rózsakert kialakítását összesen négymilliárd forintból végezték el. Gyorgyevics Benedek emlékeztetett arra, hogy 2019 az átadások éve a Liget Budapest projekt történetében: nyáron már átadták az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületét, a Millennium Háza és a rózsakert mellett nyílik meg az ország egyik legnagyobb és legkomplexebb játszótere, de elkészült a teljes körűen megújított Komáromi Csillagerőd is.
Nagy Csaba építész hangsúlyozta, hogy elvégezték az Millennium Háza akadálymentesítését is, az alagsori szinten kapott helyet a ruhatár, a mosdók, a pelenkázó, a vetítőterem és a múzeumpedagógiai terem.
A kiállítást Petri Lukács Ádám kurátor mutatta be. Ahogy mondta, a cél az volt, hogy gyerekbarát kiállítóteret hozzanak létre, ezért a tárlat több elemében interaktív. A kiállítótérben helyet kapott például egy korabeli földalattivasút-kocsi, amelyben a kapaszkodókon tabletek lógnak, ezeken pedig a képzeletbeli út során megelevenedik a Liget és környezete, kitekinthetünk például az „Artézi fürdő” (ez a Széchenyi Fürdő egykori neve) megállónál, vagy megnézhetjük az Operaházat is. (A kocsikból egykor mindössze húsz darab készült – az egyik kifejezetten Ferenc József számára királyi kocsiként.)
Kiderül az is, milyen berendezések révén működött a kontinens első földalatti vasútja, egy lapozható „térkönyvben” 3D-ben elevenednek meg a liget korabeli helyszínei, a kiállítótérben elhelyezett Gábriel arkangyallal, a Hősök terén látható szobor másával egy AR alkalmazás segítségével pedig szelfizhetnek a látogatók. Petri Lukács Ádám kiemelte: a kiállításon megelevenednek a Hősök terén álló királyszobrok is, egy külön alkalmazásban pedig megtekinthető, mekkora volt a Magyar Királyság területe az adott uralkodó regnálása alatt. A látogatók a huszadik század egyik fontos történelmi pillanatát, a Nagy Imre-temetést is felidézhetik az egyik installációnak köszönhetően, míg egy különteremben a Gundel-étterem egy fogásának, a Gundel-palacsintának az elkészítése látható. A Liget Budapest projekt eredményeként a közeljövőben kialakuló Városligetet hatalmas makett mutatja be.
Hogy lett az első Műcsarnokból hadikórház, végül műhely?
Az első Műcsarnok épületét, amely később Olof Palme-ház néven volt ismert, a vasútállomások tervezője Pfaff Ferenc tervezte neoreneszánsz stílusban, és az 1885-ös Országos Állandó Kiállításra készült el. A korabeli kritikák dicsérően írtak róla, leginkább a Zsolnay-díszítéseket emelték ki. Középen, ahogy mostantól ismét, csarnok fogadta a látogatókat, ebből nyílt jobbra és balra egy-egy terem, amelyekben a kiállításokat berendezték. Hamarosan kiderült azonban, hogy az épületben nincs elég hely a tárlatoknak, így Budapest vezetése úgy döntött, hogy az épületben inkább egy fővárosi múzeum legyen, míg a kiállításokra megépült a mai Műcsarnok Schickedanz Albert tervei alapján. Sajnos azonban a főváros-történeti anyagnak sem volt elég a két terem, így azt a kiállítást 1936-ban a Károlyi palotába költöztették. A Városligetben álló régi épület, amelyben a huszadik század negyvenes években hadikórház működött, súlyosan megsérült a második világháború alatt, az eredeti díszek megsemmisültek a beltérben. Az ötvenes években a szobrászok költöztek be, akiknek műhelyt alakítottak ki itt, majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett, és irodákká alakították a termeket. A rendszerváltás után a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány kapta meg a hányattatott sorsú ligeti épületet, azonban ekkor sem sikerült megtalálni a megfelelő funkciót, mígnem a Liget projektben megszületett a Millennium Háza.
