Kultúra

A magyar szürrealisták nyomában Szentendrén

Gulácsy Lajostól és Csontváry Kosztka Tivadartól Bálint Endrén és Ország Lilin át Hantaï Simonig és Reigl Juditig – A párizsi gyökerű mozgalom és a magyar művészek élete évtizedekre összefonódott

Míg a budai Várban A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig címmel látható nagyszabású tárlat október 20-ig, Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban szeptember 1-jéig tekinthető meg a Magyar szürrealizmus című kiállítás, amelyen a hazai szellemi elődöktől, Csontváry Kosztka Tivadartól és Gulácsy Lajostól a nagy emigráns generációig, Reigl Juditig, Hantaï Simonig és Csernus Tiborig jutunk el.

A magyar szürrealisták nyomában Szentendrén
Négy kronológiai egységben tekin­ti át a tárlat a magyar szürrealizmust 1924-től 1969-ig. Az érzékeny válogatásnak és a kurátori figyelemnek köszönhetően nemcsak az egyes életművek és az irányzat viszonya, de a „franciás” magyar festők egymással való kapcsolata is feltárul egy-egy falszakaszon
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Noha magyar képzőművészek nem hoztak létre szürrealista csoportot, az 1924 és 1969 között fennálló irányzat virágzása idején számtalan, ehhez az irányzathoz kapcsolható alkotást létrehoztak – olvasható annak a kiállításnak az első termében, amely Magyar Szürrealizmus címmel, Gulyás Gábor, az intézmény igazgatója mint vezető kurátor és Eged Dalma kurátor rendezésében valósult meg a Ferenczy Múzeumban Szentendrén. Ahogy a szeptember 1-jéig látható tárlat rendezői felhívják rá a figyelmet: miközben a magyar szakírók nem szívesen alkalmazták a „magyar szürrealisták” kifejezést, Párizsban két ilyen tárlatot is terveztek, bár az igaz, hogy ezek végül meghiúsultak. Hogy volt-e magyar szürrealizmus, vagy csak szürrealista művek voltak, ezzel kapcsolatban ma nehéz lenne állást foglalni, mindenesetre Kemény Katalin művészettörténész és Hamvas Béla egyértelműen magyar szürrealizmusként írta le a szentendrei képzőművészet Vajda Lajos és Korniss Dezső nevéhez köthető irányzatát, 1944-ben pedig Kállai Ernő rendezett a korszak progresszív galériájában, a Tamás Galériában Új romantika címmel kiállítást, amelyre az „érzések és álmok” talaján született képekből válogatott, és amelyen mások mellett Ámos Imrét és Farkas Istvánt – neki majd decemberben nyílik kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában – állította ki.

Ezekben az években a magyar művészek legtöbbje rövidebb vagy huzamosabb ideig Párizsban élt, a háború után egy teljes generáció – ahogy említettük – pedig ott is maradt, így épp a szürrealizmus időszakában egyértelműen bekapcsolható a magyar alkotók egy része a nemzetközi festészettörténetbe. Magát a szürrealizmus kifejezést először Apollinaire használta, majd André Breton jelentette meg 1924-ben A szürrealista kiáltványt, amelynek középpontjában az az idea állt, hogy a valódi művészethez egyfajta lélektani automatizmus kell, ébren nem lehet alkotni, csak álomszerű állapotban. Az első szürrealista kiállítást Párizsban rendezték 1925-ben, ezen Paul Klee mellett Miró, Max Ernst, Picasso és Man Ray is részt vett. A szentendrei kiállítás négy kronológiai egységből áll. Az előzmények után a szürrealizmus első nagy korszakának tekinthető 1924–1944 közötti időszakot (Vajda, Korniss, Ámos, Brassaï és mások), az 1945–1969 közötti második korszakot (Hantaï, Reigl, Martyn, Rozsda), majd jelzésszerűen az irányzat hatását állítja fókuszba.

Psziché: álom és víziók

A kiállításra Gulácsy Lajostól Az ópiumszívó álma és Csontvárytól a Tengerparti sétalovaglás vezet be: mindkettő telitalálat. Ha voltak magyar szürrealisták a szürrealizmus előtt, ők ketten bizonyosan azok, ráadásul Gulácsy esetében még a képválasztás is különösen jól sikerült a szokásosnál is álomszerűbb képi világ és a téma miatt. A többi terembe kis képrészlet-reprodukciókkal dekorált lépcsősor vezet fel, természetesen kiemelt helyet kaptak Bosch víziói a képi idézetek között.

A felső termek közül az elsőben Barta Lajos rajzaival – neki a Kiscelli Múzeum Fővárosi Képtárában látható kiállítása Túlélési stratégiák címmel szeptember 22-ig, Árvai Mária, Leposa Zsóka és Ulrich Winkler kurátorok rendezésében – találkozunk, mellette Kandó Gyula 1959-es vászna kapott helyet, amely első pillantásra Bálint Endrét idézheti fel a nézőben. Tihanyi Lajost követve egy falszakaszon Reigl Judit Villámlása (1959) és Hantaï Simon A mezők termékenysége (1951) című vászna látható egymás mellett. Ez a kiállításpillanat már megelőlegez valamit az anyag későbbi sűrűségéből és abból az érzésből, amelyet úgy foglalhatnánk össze: ha a húszas évek két legnagyobb francia fotósa a magyar André Kertész és Brassaï volt, gyanús, hogy a legjelentősebb huszadik századi francia festők közt két magyar is van: Hantaï és Reigl.Végig ragyognak, izzanak vásznaik a többi között – pedig nincsenek rossz társaságban Bálint Endre, Vajda, vagy Korniss mellett. A rendezők biztosra mentek, néhány Csernus-vásznat is elhelyeztek a térben, amelyből André Breton monológja vezet ki.

Az Ecce homo című egységben a szürrealizmus emberábrázolását mutatják be: a háborús traumát átélt nemzedék addig nem látott módon kezdte torzítani az emberi alakot, mintha a test kínjain át kísérelné meg a lélekét felmutatni – a torz figurák mellett ekkoriban jelennek meg a vásznakon az androgünök és hibridek. Bán Béla rajzai, Korniss Tücsöklakodalma – megkockáztatjuk: az életmű főműve –, Bálint Endre finom Holdfejűje (1940), és Anna Margit alkotja a szekciót, hogy aztán átlépjünk a Psziché – álom és víziók részbe. Ha nem ütött volna valakit egyenesen szíven Bálint előző vászna, hát a Hideg éjszaka (1957) megteszi majd. Mellette tanítványa, Ország Lili cipői láthatók, de sikerült ebbe a térbe zsúfolni a festő Szorongás című vásznát, a Nő fátyollalt és a Bagoly hálójábant is, míg a mesternek, Bálintnak a lélegzetelállító Mágikus éjjel Szentendrén című képe (1966) egészíti ki a víziók sorát. Noha Bálint Endre mellett szükségszerűen rosszul jár a többi kiállított művész, érdemes azért néhány percet szentelni Román Györgynek is, akinek Macskaországa van kint: az aprólékosan megfestett mű valóban a lélek mélyét idézi.
 

a
Forrás: MH/Hegedüs Róbert

A vágy titokzatos tárgya

A következő szekció A küzdés maga címet viseli – ahogy emlékeztetnek rá a rendezők, az állandó harc motívuma kezdettől jelen van a mozgalomban, sőt, már az egyik alapítóősként tisztelt Lautréamont-nál is megjelent. Mi más lehetne itt kint, mint Kornisstól a Küzdés (1949). Mellette Zemplényi Magda cím nélküli vásznára érdemes figyelni: az Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában tanuló festő a '30-as évek végétől szerepelt az Ernst Mú­zeum kiállításain, 1945-ben az Európai Iskolához csatlakozott.

Innen a korszak nagy íróinak műveiből összeállított idézetfal vezet tovább: József Attila Medvetáncát, Szentkuthy Prae-jének részleteit, Illyés Gyula Hunok Párizsban című művét, Déry Tibor Ébredjetek fel! című „szürrealista” regényét olvashatja az, akinek van türelme a falat bogarászni – ami legalábbis a Prae esetében bizarr vállalkozás. A következő egység A vágy titokzatos tárgya címet kapta. A szürrealista művészek a vágyat nem pusztán „nemi vágyként” értelmezték, de az antik görög elképzeléshez hasonlóan olyan egyetemes hajtóerőként, amely az egész univerzumot mozgatja.

Természetesen a vágy első számú tárgya attól még a nő, ami Korniss Mezei Vénuszánál (1947) még értelmezhető, ám a szekcióban elhelyezett Reigl Judit-vászon, a Hasonlíthatatlan gyönyör esetében már zavarba ejtő. A serleget, vért és denevéreket mint archetipikus jelképeket használó kép ikonográfiai szempontból és az életmű egésze felől is értelmezhető – ugyanakkor, mivel női alkotóról van szó, a kurátor nagyon helyesen ellenpontozta a férfi művészek „vágytárgyait” az irónia vagy az abszurd felől is megközelíthető műalkotással. Rozsda Endre és Kolozsváry Zsigmond vezet ki a teremből, a Születés és halál tematikájú alkotások felé.

Automatikus írás

Megdöbbentő Farkas István vészjósló vászna, a Fekete nők 1931-ből, csakúgy, mint a Külvárosi hajnal, amelyen a festő egy az egyben rögzítette a külvárosi hajnal összes színét és talán még összes szagát is. Ország Lili Rózsaszín ruhája a sínek felett lebeg, Hantaï cím nélküli „színfirkája” erősíti az élet-halál-termet. Ahogy a kurátor felhívja rá a figyelmet, a halál a romantikus művészet kedvelt toposza volt – a szürrealistáknak azonban már nem a halál heroizmusa vagy egzisztenciális megszenvedettsége volt a lényeges, hanem a test bomlása és a holtak világának víziója.

Az automatikus írás szekcióban kapott helyet Vajda Lajos és újabb három – gyönyörű – Hantaï-vászon, míg az Univerzumok című egység a tudat mélyén megbújó ismeretlen rétegekre koncentrál, itt Martyn Ferenc nagyvászna mellett Csernus apró kompozíciói láthatók. A tárlatról kivezető részben a mostani kiállításrendezési divatnak megfelelően egy képekkel telezsúfolt fal található, vele szemben szintén intim közelségben zsúfolódnak a művek. Ország Lili Kórója és Szántó Piroska Rózsaszín Holdja valóban párbeszédbe kerül – szép és érzékeny pillanata ez a tárlatnak –, azt azonban nem értjük, hogy az egyik legnagyobb magyar koloristát, Gyarmathy Tihamért miért ilyen szegényes anyag – két rajz – képviseli. Mint ahogy nem tartjuk jó ötletnek a festményfalat sem, még úgy sem, hogy az azonnal odaugró teremőr jól értelmezhető, adatokkal ellátott „térképet” nyom kezünkbe, hogy egyértelmű legyen, melyik sorban, melyik helyen, kinek a képe látható. Sajnos az elrendezés miatt nem érvényesül egyik sem igazán: megfullasztják egymást.

A legutolsó szekció ellenére a kiállítás túlzás nélkül a nyár egyik képzőművészeti szenzációja, nemcsak az érzékeny válogatás miatt – olyan művekkel is találkozhat a látogató,amelyek az elmúlt fél évszázadban sehol nem voltak kiállítva –, de azért is, mert a kurátori figyelemnek köszönhetően nemcsak az egyes életművek és a szürrealizmus viszonya, de a „franciás” magyar festők egymással való kapcsolata is feltárul egy-egy jobban sikerült falszakaszon, főleg ott, ahol Bálint Endre és Ország Lili vagy Reigl és Hantaï felelget egymásnak.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom