Lengyelország választott: a kormányzó párt győzött, de az ellenzék többségbe kerülhet

A Tusk féle KO-nak ugyanis a Harmadik Út és az Új Baloldal is koalíciós partnere lehet. Hármuknak együtt 248 mandátuma van, míg az abszolút többséghez 231 hely kell.

A választási térkép szerint az ország szó szerint kettészakadt. A 7 nyugati vajdaságban a KO, a 9 keletiben a PiS nyerhetett. Érdekes az is, hogy a 18–29 évesek körében az öt komolyan vehető induló közül a kormánypárt az utolsó helyen végzett.

Kevéssel éjfél előtt a Wyborcza azt jelentette, hogy hétfőn délelőtt 11 óra körül közlik az úgynevezett késői szavazás eredményét. Az országgyűlési választások hivatalos eredményét legkésőbb kedden (október 17-én) reggel jelentik be.

Ugyanebben az időben befejeződtek a külképviseleteken is a választások. A külföldi választási bizottságoknak 24 órájuk van az eredmények megszámlálására, különben a lengyel diaszpóra szavazatai érvényüket vesztik – figyelmeztetett a portál, hozzátéve: még soha ennyi szavazó nem szavazott külföldön.

„Egész éjjel figyelemmel fogjuk kísérni ezeket a választásokat. Mint tudják, emberek tízezrei ülnek a szavazóhelyiségekben. Figyelnek, senki sem fogja ellopni tőlünk ezeket a választásokat. A közeljövőben új, jó, demokratikus kormányt alakítunk partnereinkkel. Lengyelország nyert, Önök nyertek” – mondta Donald Tusk az IPSOS előrejelzésének ismertetése után a Wyborcza szerint.

Jarosław Kaczyński (PiS) ugyanakkor közölte: „Ez a negyedik győzelmünk a parlamenti választásokon, és a harmadik egymás után. Ez a projektünk nagy sikere. Az előttünk álló kérdés az, hogy ezt a sikert át lehet-e váltani egy újabb kormányzati ciklusra. És ezt jelenleg nem tudjuk. De reménykednünk kell.” Mindegy, hogy kormányon vagy ellenzékben, a Jog és Igazságosságnak azon kell dolgoznia, hogy „Lengyelország nehogy elveszítse azt, ami nemzetünk számára a legértékesebb, vagyis a függetlenséget” – tette hozzá.

Mateusz Morawiecki (PiS) miniszterelnök a Polsat News-nak úgy nyilatkozott: „Szeretnék köszönetet mondani minden szavazónak. Ez a szám nagyon hasonló a korábbi választásokhoz. Ez történelmi győzelem. Készen állunk arra, hogy mindenkivel beszéljünk. Meglátjuk, hogyan alakul a helyek végleges száma. A legfontosabb, hogy a demokrácia szabályai szerint, de ez az elnök döntése, a győztes pártra bízza a kormányalakítást, mi pedig megpróbálunk parlamenti többséget kialakítani" – jelentette ki Morawiecki.

Este kilenc órakor bezártak a szavazókörök Lengyelországban. A részvételi arány, akárcsak a választások tétje, magas. Az IPSOS által készített exit poll szerint 73 százalékos volt a részvétel. 1989 óta ez a legmagasabb részvételi arány.

17 óráig a hivatalos adatok szerint a szavazók 57,54 százaléka járult urnákhoz. Összehasonlításképpen: négy évvel ezelőtt az arány ugyanekkor közel 12 százalékponttal volt alacsonyabb, 45,94 százalék volt. A 2020-as elnökválasztás első fordulójában 48, a másodikban pedig 52 százalék.

A 21 órás urnazárás nem jelentette azonban a választás végét. Azoknak ugyanis, akik addig megjelennek valamelyik bizottság előtt, joguk van leadni szavazatukat. Egyes körzetekben még 22 óra után is sorban álltak.

Délután úgy tűnt, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) örül jobban a magas részvételnek. Legalábbis Andrzej Duda köztársasági elnök arra biztatta az embereket, hogy „menjenek el nagy számban szavazni”.

„Tudom, hogy a részvételi arányról szóló információk eddig nagyon optimisták, magas a részvétel, nagyon örülök neki. Mindig azt mondom, hogy a magas részvétel erős legitimitást ad a lengyel hatóságoknak megbízatásuk teljesítéséhez, ezért ez nagyon fontos. Emellett a magas részvételi arány is azt mutatja, hogy felelős hozzáállást tanúsítunk országunk kormányzásának kérdésében, a jövőnk, beleértve a gyermekeink jövőjét is" – tette hozzá.

Az előző, 2019. október 13-i országgyűlési választások érvényességét csak több mint két hónap elteltével – 2019. december 23-án – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság Rendkívüli Ellenőrzési és Közügyi Kollégiuma. Maga a lengyel kormány azonban hamarabb felállt, és ez így lehet most is.

A megszerzett képviselői mandátumot ugyanis az Országos Választási Bizottság hivatalos eredménye, valamint az általa a képviselők és szenátorok részére kiállított igazolás bizonyítja. A Szejm és a Szenátus első ülését az elnök hívja össze a választás napjától számított 30 napon belül, ezesetben tehát 2023. november 15-ig.

A parlament összehívásához szükség van az eredmények hivatalos közzétételére a Nemzeti Választási Bizottság részéről, és előzetes egyeztetésekre, például a Szejm elnökének és alelnökeinek megválasztásáról, de még inkább a leendő miniszterelnökről és a kormány összetételéről. Ez legalább két-három hétig tart a Rzeczpospolita szerint.

Az első ülésen a Szejm (az elnök által kinevezett rangidős marsall, azaz házelnök vezetésével) megválasztja a marsallt és az almarsallokat. Aztán a miniszterelnök benyújtja a kormány lemondását, amit az elnök elfogad azzal a megbízással fogad el, hogy az új Minisztertanács kinevezéséig továbbra is ellátja feladatait.

Főszabály szerint a legtöbb szavazatot kapott párt vezetője (vagy jelöltje) kap felkérést a kormányalakításra. Ha azonban egyértelmű, hogy erre nem lesz képes, mivel a gyengébben szereplő pártok koalíciója abszolút többséggel (231 vagy annál több képviselővel) rendelkezik, akkor az elnök amazok jelöltjét is megbízást adhat.

Akárhogy is, az elnök nevezi ki a miniszterelnököt és az általa javasolt minisztereket (kormánytagokat) a szejm első ülését követő 14 napon belül. Ekkor kerül sor az eskütételre is, majd az új kabinet 14 napot kap arra, hogy a programját bizalmi szavazás iránti kérelemmel a Szejm elé terjessze, amit abszolút többséggel kell elfogadni.