A kormány feladata a gazdaság fiskális élénkítése

Ebben a helyzetben a kormány anticiklikus politikával tudja felpörgetni a gazdaságot a reálbérek növekedésén és a fogyasztás élénkítésén keresztül, hosszabb távon azonban továbbra is a beruházásvezérelt növekedés a cél - szögezte le. A belső kereslet növelése a hazai vállalkozók működésének is támaszt ad - tette hozzá. Nagy Márton szerint ennek a fiskális politikának az az ára, hogy a GDP-arányos költségvetési hiányt az idén és jövőre is 5 százalékra kellett emelni, ugyanakkor ez még az a szint, amelynél nem indul uniós túlzottdeficit-eljárás. Ezzel az értékkel Magyarország az uniós mezőny hátsó harmadában helyezkedik el, ugyanakkor 2026-ra a magyar egyenleg az EU középmezőnyébe térhet vissza a növekedés felgyorsulásával, amely az idei 0,5 százalék után jövőre 3 százalékot érhet el - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

A hitelminősítés által vizsgált elsődleges egyenleg szempontjából Magyarország jobb helyzetben van, és közelíthet az uniós átlaghoz - tette hozzá. Elmondta, hogy sikerült megtalálni azt a szűk mozgásteret, ahol a hiány növelése nem okozott piaci reakciókat, miközben élénkíti a gazdaságot. A kedvezőtlen környezetben átmenetileg fenn kell tartani a fogyasztásvezérelt politikát, ugyanakkor a következő időszakban K+F-alapú gazdaságpolitikára és új fókuszpontokra van szükség - hangsúlyozta.

Ezek között említette az élelmiszer-, a védelmi és a gyógyszeripart, valamint a logisztikát, amelyek szerinte optimális gazdaságpolitikai mixet alkothatnak. Megjegyezte, hogy nemcsak a kormány, hanem a piacok is jóval magasabb növekedéssel számoltak az idei évre. Tájékoztatása szerint a kiadási oldalon zárolták a tartalékokat, a bevételi oldalon pedig a kiemelkedő nyereséget elérő bankok extraprofit-adójának 180 milliárd forintos emelése biztosít többletforrást a kormányzati programok finanszírozására. Nagy Márton kiemelte: az államadósságnak is fenntartható pályán kell mozognia. Úgy vélte, az idei és jövő évi 73,5 százalékos adósságráta reális cél, amelynek elérését a gazdasági növekedés gyorsulása is segíti. Vajda Zoltán (Demokratikus Koalíció) a költségvetési bizottság elnöke szerint „őszinte szembenézésre” lett volna szükség, azonban ez elmaradt. Kiemelte: Magyarországon az egyik legalacsonyabb a gazdasági növekedés az EU-ban, miközben az infláció és az államadósság finanszírozása a legmagasabbak között van. Szerinte a magas inflációt részben az árstopok és a különadók átterhelése okozta, míg a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanná vált, az „EU-pénz elakadása” pedig számszerűsíthető károkat okozott.

Ander Balázs (Jobbik) a bizottság alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a bankok a különadók terheit a lakosságra hárítsák át. Véleménye szerint a banki különadókból fedezni lehetne a szociális és kulturális szféra béremelési igényeit. Kérdésére, miszerint a férfiak számára is elérhető lesz-e 40 év jogosultsági idő után a nyugdíj, Nagy Márton azt mondta: nem szabad hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak reálértékét az inflációkövető emelés, valamint a 13. és 14. havi juttatás biztosítja.

A miniszter szerint gazdasági növekedésre van szükség a költségvetés stabilizálásához: a fogyasztás bővülése 2 százalékponttal járulhat hozzá a növekedéshez, míg a külső környezet 2 százalékponttal húzta le azt. Az infláció az energiaválság és a háború miatt emelkedett, miközben a kormány megőrizte a rezsivédelmet - szögezte le. Kifejtette, hogy csökkenteni kell a függőséget a német járműipartól, ami azonban nem megy egyik napról a másikra. Az akkumulátorszektorban történő beruházások szerinte a járműipari ökoszisztéma részét képezik. Hozzátette: azt, hogy a bankok mennyire tudják áthárítani terheiket, a lakosság pénzügyi kultúrája is befolyásolja, például hogy mennyi pénzt tartanak folyószámláikon.

Az uniós források szerinte politikai okok miatt vannak befagyasztva, ugyanakkor úgy vélte, hogy hiányuk „egyáltalán nem jár együtt a növekedés visszaesésével”, mert a felhasználás még nem érte el a befagyasztási korlátot, és a források abszorpciója Magyarországon az unióban az egyik leggyorsabb. A kamatkiadások a GDP 4 százalékát teszik ki, amelyből 2 százalékot belföldi lakossági megtakarítók biztosítanak - ez Nagy Márton szerint pénzügyi transzferként vagy a megtakarítást, vagy a fogyasztást növeli. A miniszter arról is beszélt, hogy a tárca vezetői külön tárgyaltak az amerikai pénzügyminisztérium képviselőivel a „védőpajzsról”, amely akkor léphet életbe, ha támadás éri a költségvetést vagy a forintot. Elmondta továbbá, hogy a világban exponenciálisan növekszik az ipari akkumulátoros tárolókapacitások kiépítése, ami csökkentheti a vállalati termelési költségeket, javíthatja a versenyképességet és mérsékelheti az elektromosáram-import kitettséget.

A repülőtér zajterhelésével kapcsolatban közölte: a kormány komolyan veszi a problémát, ezért van szükség egy külön cargo-repülőtérre. Nagy Márton ismertette: Magyarország 16,2 milliárd eurót igényelt az EU által létrehozott SAFE hitelprogramból, amely növeli az ország pénzügyi mozgásterét. A forrás a lejáró devizaadósság kiváltására használható, és csökkenti a devizakibocsátást.