Kérdéses az Isztambuli Egyezmény jövője

Az észt konzervatívok véleménye szerint az Isztambuli Egyezményt „a erőszak megelőzéséről szóló megállapodásként értelmezik, de a valóságban egy radikális ideológia eszközévé tették, amely a csatlakozókra abnormális elképzeléseket akar rákényszeríteni a nemekről és az értékekről”. Ezzel kapcsolatban a párt nyilvános aláírásgyűjtést indított, amelyben az ország kilépését követeli az egyezményből.

A szomszédos Lettországban a parlament októberben megszavazta az egyezmény felmondását, de az államfő vétót emelt a döntés ellen, és visszautalta a kérdést a törvényhozásnak. Az államfő szerint „az egyezmény ratifikálása és felmondása ugyanabban a parlamenti ciklusban ellentmondó üzenetet küld mind a lett társadalomnak, mind a nemzetközi szövetségeseknek”. „Ez példa nélküli eset lenne az európai jogrendszerben, mert Lettország lenne az első európai uniós tagállam, amely felmond egy emberi jogi nemzetközi szerződést” – tette hozzá. Ezt követően a törvényhozás úgy döntött, hogy a következő parlamenti ciklusra halasztja a döntést a kilépésről.

Az Isztambuli Egyezményt 2011-ben írták alá, és három évvel később lépett hatályba. A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és megakadályozására kötelező szerződést 39 európai ország ratifikálta. Jelenleg az egyetlen ország, amely felmondta az egyezményt, Törökország.