Drónketrecharc Ázsiában

Jó dolog, ha az ember országát nem rakétázza-drónozza szét az ellenség. Az elhárításra számos eszköz jöhet szóba, de jelen pillanatban az egyik leghatékonyabb eszköz az izraeli vaskupola. Persze tökéletes védelem nincsen, de ha a kéretlen égi csomagoknak úgy alsó hangon a kétharmadát meg lehet fogni, akkor már mindjárt beljebb vagyunk, ha pedig esetleg még ennél is kedvezőbb a hatékonysági mutató, akkor az maga a boldogság. Igaz ami igaz, egy ilyen rendszer nem olcsó. Pláne, ha ezer dolláros sufnituning cuccok ellen vetünk be példányonként több tízezres rakétákat - ám ha a megmentett életek és anyagi javak irányából tekintjük a kérdést, akkor mégis inkább ez a módi a nyerő, mint akár csak egyetlen halott.

A felturbózott légvédelem tehát népszerű cél, melyet jelez, hogy Kelet-Európa államai mostanság drónfalban gondolkodnak. Ezzel szemben a nagy testvér öleléséből folyton kibújni igyekvő Tajvan inkább a Vaskupolát másolná. A projekt természetesen nem lesz fáklyásmenet, hiszen ott is akad kormánypárt és ellenzék. Utóbbi pedig látványosan nem kívánja áldását adni arra, hogy 2030-ra az ország GDP-jének öt százalékát költsék védelmi célokra. (Jelenleg három percent e mutató.) E mellett azt is szorgalmazzák, hogy inkább többet kellene tárgyalni Pekinggel mint a pénzt feleslegesen elégetni.

Abban amúgy egyetértés mutatkozik, hogy az oltalmazás kiterjesztésére szükség van, maximum a mértékeken megy a polémia.

A kimondott cél a egy T-dome összeállítása, ami egyértelmű utalás az izraeli előzményre. A projekt legfőbb szorgalmazója maga William Lai tajvani elnök, aki még annak ellenére is rá kívánja venni honfitársait az olcsónak még véletlenül sem titulálható befektetésre, hogy a teljes rendszert fizikai képtelenség kiépíteni az ő mandátumának lejárta előtt - pedig csak tavaly ült be a bársonyszékbe, így hever még pár esztendő a lába előtt.

Mint szemlélhető, az ötlet még friss, így tól-ig jellegű számítások sem születtek a költségek vonatkozásában. Ami biztosnak tűnik, az izraeli analógiák, a folyamatos drágulások, a hadiipart sújtó alkatrészhiányok és a termelői piac szűkössége végett a számla aligha lesz csekélyebb nyolc-tízmilliárd dollárnál - és akkor ez egy igen szerény kalkuláció. A hírek alapján a politikus azt is szeretné, ha a rendszert a mesterséges intelligenciával is fölvérteznék. E téren Peking sem megy a szomszédba, így simán lehet, hogy pár esztendő múltán nem az lesz a lényeg, hogy kinek van nagyobb és több rakéta és drónarzenálja, hanem az, hogy melyik fél műagya gyorsabb észjárású a másiknál.