Pakisztáni-szaúdi két jó barát, így együtt rakétáz

India és Pakisztán régóta rivalizálnak egymással - ami amúgy sem jó hír, de ha hozzátesszük, hogy atomhatalmakról van szó, akkor az ember pláne másként tekint az egész konfliktusra. Nem oly rég a két állam komoly fegyveres konfliktusba került egymással, melynek nem csak a tüzérségi párbajok, hanem a légicsaták is részei voltak. Utóbbiban India sajnálatos módon csúful leszerepelt, ami nem is csoda, hiszen Iszlamabádot a nagy szomszéd, Kína látta on-line felderítési adatokkal, sőt, mindenféle harci eszközökkel is. A levegőben pedig bebizonyosodott, hogy a muszlim pilóták és a külföldről fölturbózott technika ütőképesebb, mint az ellenfeleké.

Most, hogy Narendra Modit oly szívélyesen látták Pekingben, Pakisztánban vélhetően aggódni kezdtek, hogy Kína már nem lesz annyira készséges szövetséges, így amolyan „minden eshetőségre” szóló biztosíték gyanánt Szaúd-Arábiával hoztak alá egy tekintélyes védelmi szerződést. Ami a mindennapi olvasatban annyit tesz, hogy az iszlám világ egyetlen nukleáris fegyverekkel rendelkező állama a korábbinál is közelebb került az Öböl-térség legambiciózusabb monarchiájához.

Az új helyzet láttán a nemzetközi, de sokkal inkább az indiai elemzőket legjobban a paktum azon kötelezettségvállalása nyugtalanítja, miszerint „bármelyik ország elleni agressziót mindkettő elleni támadásnak kell tekinteni”. Tehát Rijád és Iszlamabád olyan jellegű szerződést írt alá, mint amilyen a NATO tagok között áll fönn. Mindemellett természetesen az is igaz, hogy a pakisztáni gazdaság nincs túl rózsás helyzetben, tehát a haderő fejlesztése terén most - úgymond - nem ugrálhat. Ám ha Szaúd-Arábia belép, az sokat segíthet nekik.

Ugyan Európában nem annyira közismert, de Szaúd-Arábia és Pakisztán katonai kapcsolatai eléggé régiek. Rijád barátja mellett állt az 1965-ös és 1971-es, Indiával vívott háborúk során s nem egyszer mérhető gazdasági segítséget is nyújtott neki a válságok idején. A pakisztáni haderő pilótái rendszeres hallgatói a nagy szomszéd kurzusainak, de a különleges szolgálatok is sokat tanultak szaúdi kollégáiktól.

Ha a hírek igazak, akkor Iszlamabád érdeklődésének fókuszában mostanság a drón és a fejlett rakétatechnika, illetve a Mesterséges Intelligencia (MI / AI) fejlesztése áll. S ezekben a szaúdiak mind tudnak segíteni neki.

A frigy efféle foka sokak szerint ugyanakkor nem hordoz magában sok újdonságot, pláne óriási veszélyt, hiszen Rijád nagyra értékeli a kiegyensúlyozott kapcsolatokat. Márpedig India manapság a második legnagyobb kereskedelmi partnere és a szaúdi olaj egyik fajsúlyos tételekben utazó fölvásárlója. A külső szemlélők szerint a helyzet leginkább akkor fajulhat el, ha India túlreagálja a mostani megállapodást, s valamilyen - akár Kínával egyeztetett - válaszlépést tesz.

S mindezen túl azt sem szabad elfeledni, hogy a legutóbbi, Kasmírban kitört konfliktusban ismét India húzta a rövidebbet - azaz Narendra Modiban ott munkálhat a revans vágya.