Valóban Oroszország intézett dróntámadást Lengyelország ellen?

A drónok Lengyelország légterébe való berepülése komoly visszhangot keltett a nemzetközi politikában, már amennyiben ezek a repülő harci eszközök valóban Oroszországhoz köthetők. Mivel Lengyelország NATO-tag, joggal számíthatott arra, hogy a nyugati védelmi szervezet melléáll és felkészül a közös védelemre, ha valóban Moszkva a felelős a történtekért.

Úgy tűnik azonban, hogy ez a közös fellépés korántsem egyértelmű. A NATO brüsszeli központjában óvatosan közelítették meg a problémát. Egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselő kifejezetten kijelentette:

Ennek ellenére Lengyelország hivatalosan sürgős kérelmet nyújtott be a NATO-alapszerződés negyedik cikkelyének alkalmazására. Ezt bármely fenyegetett tagállam kezdeményezheti az adott konfliktushelyzet megvitatására. A brüsszeli főhadiszállás azonban csak odáig ment, hogy a szervezet szóvivője közölte: az ilyen lépések felelőtlenné és veszélyessé válhatnak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határincidensek elfogadhatatlanok.

Érdekes módon a NATO szóvivője egyetlen szóval sem említette, hogy Oroszország lenne a dróntámadásért felelős. Jelenleg nincs nyilvános információ arról sem, hogy a NATO katonai műveletet kezdeményezne orosz területek vagy erőforrások ellen a történtek miatt.

Úgy tűnik, Lengyelország – és persze Ukrajna – a konfliktus kiélezésében érdekelt, míg a védelmi szervezet éppen a helyzet „méregfogát” próbálja kihúzni. A NATO tartózkodó magatartása érthető is: pillanatnyilag nincsenek olyan egyértelmű bizonyítékok, amelyek cáfolhatatlanul az orosz felet tennék felelőssé. Ugyanakkor vannak feltételezések, amelyek Moszkvát sejtetik a háttérben, de az eddig bemutatott „bizonyítékok” messze nem meggyőzőek.

Például a lelőtt drónok maradványai arra utalnak, hogy iráni gyártmányú Shahed típusú eszközökből származnak. Ezeket Oroszország már többször bevetette Ukrajna ellen.

A lengyel kormány sem adott egyértelmű tájékoztatást a lelőtt repülő tárgyakról. Az is figyelemre méltó, hogy nem vetették be a Patriot légvédelmi rendszert, ami arra utalhat, hogy a drónok egyike sem közelítette meg az érzékeny katonai vagy kormányzati létesítményeket, illetve fontos tranzitcsomópontokat.

Moszkva szerint a Lemberg (Lviv) és más nyugat-ukrajnai célpontok ellen használt drónok hatótávolsága nem elegendő ahhoz, hogy érdemi lengyel célpontokat támadjanak.

Stephen Bryen, a Reagan-kormány egykori helyettes védelmi államtitkára a Weapons and Strategy ortálon tette fel a kérdést: miért küldene Oroszország drónokat értelmetlen küldetésre, ahelyett hogy raktárakat, katonai bázisokat vagy légvédelmi rendszereket támadna? A nemzetközileg elismert fegyverzetszakértő azt is hangsúlyozta: miért kockáztatná Moszkva, hogy egy NATO-választ váltson ki, ami szélesebb konfliktushoz vezethetne?

Bryen ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ukrán hackerek orosz drónokat térítettek el provokációs céllal, amelyek eredetileg más útirányban támadtak volna. Ilyenre volt már példa:

Ha most is ez történt, az Oroszország szempontjából különösen kedvezőtlen lenne, mert felháboríthatja a NATO-t, több fegyverszállítást indokolhat Ukrajna számára, és segítheti Varsót abban, hogy részt vegyen egy esetlegesen felállítandó multilaterális biztonsági erőben. Lengyelország eddig elzárkózott a Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök által javasolt katonai alakulatban való részvételtől.

Összességében tehát egyelőre nem tudni, ki küldte a drónokat Lengyelország fölé, mivel még a varsói kormány sem szolgáltatott elegendő információt. Az, hogy orosz gyártmányú drónok sértették meg a lengyel légteret, önmagában nem bizonyítja, hogy azok orosz tulajdonban voltak vagy orosz ellenőrzés alatt álltak – írja a Weapons and Strategy.