Gáza "a nemzetközi humanitárius jog temetőjévé válik"

Az El Paísnak adott interjújában Philippe Lazzarini azt mondta, hogy az Unrwa "hónapok óta figyelmeztet az éhínség jeleire és kongatja a vészharangokat", de figyelmeztetései "süket fülekre találtak". Hozzátette, hogy az egészségügyi központokon keresztül az Unrwa azt tapasztalta, hogy az akut alultáplált gyermekek száma Gáza városában "hatszorosára nőtt az elmúlt hat]hónapban".

"Most attól tartanak, hogy az éhínség nemcsak Gázavárost és a kormányzóságot sújtja, hanem az egész Gázai övezetre átterjed. Ma már nemcsak a bombázások, a kezelés hiánya és a betegségek miatt halnak meg emberek, hanem csendben is kezdenek meghalni az élelem hiánya miatt. És ami teljesen obszcén, az az, hogy több mint 1500 ember halt meg, miközben kétségbeesetten kerestek élelmiszersegélyt az Izraeli Védelmi Erők állásai közelében felállított elosztóközpontokban." - mondja Philippe Lazzarini

"A nemzetközi közösség tétlenségének mértéke is megdöbbentő. Hónapok óta hangoztatják felháborodásukat, de semmi sem változott. Eközben Ciszjordániában soha nem látott mértékű erőszak és kényszerű lakóhelyelhagyás tapasztalható, amelyek minden bizonnyal a mai címlapokra kerülnének, ha nem árnyékolja volna be őket a gázai katasztrófa."

A nemzetközi humanitárius jogról és a jövőbeni konfliktusokban való többoldalú együttműködésről kérdezve Lazzarini azt mondta:

Gáza a nemzetközi humanitárius jog temetőjévé válik. Mindent olyan kirívóan figyelmen kívül hagytak... Beleértve a Nemzetközi Bíróság rendelkezési ítéletét, amely az akadálytalan segítségnyújtás jelentős növelését sürgeti. Ez 2024 januárjában volt, és nézzük meg, hol tartunk ma.

A büntetlenség uralkodik, és a régióban egyre inkább úgy érzik, hogy a nemzetközi humanitárius jog nem univerzális. Ma nehéz bármit is tanítani a palesztinoknak az emberi jogokról.

A genfi egyezményeket szinte irrelevánssá tettük. Ami ma Gázában történik és elfogadott, azt nem lehet elszigetelni; ez lesz az új norma minden jövőbeli konfliktusban.

A Guardiannek adott interjújában Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök "kudarcnak" nevezte Európa válaszát a gázai háborúra. A palesztin területek elleni izraeli támadásra adott választ a 21. század nemzetközi kapcsolatainak egyik legsötétebb epizódjaként jellemezte.

Íme néhány további kulcsfontosságú fejlemény:

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök azt mondta a Guardiannek, hogy arra ösztönzi Európát, hogy tegyen többet a gázai háború ellen, beleértve Izrael pénzügyi megbüntetését is. Sánchez – az első magas rangú európai vezető, aki Izraelt vádolta a gázai népirtással – örült, hogy más európai nemzetek követik Spanyolország példáját a palesztin állam elismerésében, de elfogadta, hogy Európa válasza gyenge volt.

Az elkövetkező hetekben több tízezer tartalékos tér vissza az aktív szolgálatba Izraelben, miközben heves vita folyik soraikban a gázai háborúról, amely az ország szélesebb körű megosztottságát tükrözi. Néhányan napokon belül kénytelenek lesznek meghozni döntésüket.

Belgium külügyminisztere, Maxime Prévot azt mondta, hogy országa elismeri a palesztin államot az ENSZ Közgyűlésén még ebben a hónapban, növelve ezzel az Izraelre nehezedő nemzetközi nyomást Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada és Franciaország hasonló lépései után. A döntés "a Palesztinában, különösen Gázában kibontakozó humanitárius tragédia fényében és az Izrael által a nemzetközi jogot megsértve elkövetett erőszakra adott válaszként született" – mondta Prévot a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.

Isaac Herzog izraeli elnök csütörtökön a Vatikánba utazik, hogy találkozzon XIV. Leó pápával, aki nemrégiben azt követelte, hogy Izrael hagyjon fel a gázai lakosság "kollektív büntetésével". Az egynapos látogatás a pápa meghívására történik – közölte Herzog hivatala keddi közleményében.