A korrupció leküzdése több embert, pénzt és politikai akaratot igényel

Fransen 2024 óta vezeti a belga ügyészséget, amely olyan kiemelt ügyeket felügyel, mint az Európai Parlament tagjainak megvesztegetésével kapcsolatos Katargate-botrány, a kínai Huawei technológiai céghez köthető lobbitevékenység, valamint a NATO beszerzési ügynökségénél feltételezett korrupció. Mindezek ellenére jelenleg mindössze három ügyész foglalkozik korrupcióval, ráadásul más szervezett bűnözési ügyek mellett.

Belgium az utóbbi években visszaesett a Transparency International nemzetközi civil szervezet korrupciós rangsorában, és kikerült a húsz legjobb helyezett közül. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idén sürgette a belga kormányt, hogy biztosítson megfelelő emberi, pénzügyi és technikai forrásokat a külföldi vesztegetések üldözéséhez. Júliusban az európai főügyész, Laura Kövesi is arra figyelmeztetett, hogy irodájának belgiumi munkáját is kapacitáshiány nehezíti.

Fransen szerint a bonyolultabb ügyek gyakran mentelmi jogi kérdéseket is felvetnek, és szorosabb együttműködésre van szükség az ügyészek, a rendőrség és a bírák között. Bár Bernard Quintin belügyminiszter kijelentette, hogy a csalás és korrupció elleni küzdelem prioritás, eddig nem születtek konkrét intézkedések.