ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága: az új izraeli telepek létesítése sérti a nemzetközi jogot

Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter csütörtökön újabb zsidó telepek létesítését engedélyezte, az erről szóló csütörtöki közleményben a tárcavezető leszögezte: a lépéssel "eltemetik a palesztin állam ötletét". Az építkezésre az úgynevezett E1-es, Jeruzsálemet a Maálé Adumim telepesvárossal összekötő, 12 négyzetkilométernyi zónában kerülne sor, így gyakorlatilag elvágná egymástól Ciszjordániát és Jeruzsálemet.

Az UNHCR szóvivője kijelentette, hogy a terv elszigetelt enklávékra töri szét Ciszjordániát, és "háborús bűnnek minősül, ha a megszálló hatalom a saját polgári lakosságát telepíti be a megszállva tartott területekre. Mintegy 700 ezer zsidó telepes él a 2,7 millió palesztin között Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.

Izrael 1980-ban kebelezte be Kelet-Jeruzsálemet, a lépést számos ország nem ismerte el, de hivatalosan nem terjesztette ki a szuverenitását Ciszjordániára. A legtöbb nagyhatalom szerint a telepek építése csökkenti a kétállami megoldás lehetőségét, miután széttördeli a területet, amelyet a palesztinok a jövőbeli független államuk részének tartanak.

A kétállami megoldás értelmében a palesztin állam - Izrael mellett - Kelet-Jeruzsálem, Ciszjordánia és a Gázai övezet területén jönne létre, amely területeket Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalt el. Izrael a területhez fűződő történelmi és bibliai kapcsolatokra hivatkozik, a telepek szerint stratégiai mélységet és biztonságot jelenek a számára. Nézőpontja szerint Ciszjordánia vitatott, nem pedig megszállt terület.