Macron elismerte: Franciaország háborúzott Kamernuban

„Nekem ma vállalnom kell Franciaország szerepét és felelősségét ezekben az eseményekben” – hangsúlyozta az államfő kameruni kollégájának, Paul Biyának írt, kedd este nyilvánosságra hozott levelében, megerősítve ezzel a két ország közötti emlékezetpolitikai fordulópontot.

Macron elnök ezzel felvállalta annak a történészek által készített jelentésnek a következtetéseit, amelyet januárban tettek le az asztalára, és amely „egyértelműen kimutatta, hogy Kamerunban háború dúlt, amelynek során a gyarmati hatóságok és a francia hadsereg számos represszív erőszakot alkalmazott”.

Levelében a francia elnök hozzátette, hogy „a háború 1960 után is folytatódott, Franciaország támogatásával a független kameruni hatóságok által végrehajtott akciókban”.

Macron 2022 júliusában Kamerunban bejelentette egy francia-kameruni vegyes bizottság munkájának megkezdését, amelynek célja, hogy fényt derítsen Franciaország 1945 és 1971 közötti harcára a függetlenségi és ellenzéki mozgalmak ellen Kamerunban. A Karine Ramondy történész által vezetett bizottság jelentése a francia elnök Afrika-emlékezetpolitikájának része, más hasonló jelentések után, amelyek Ruandáról és Algériáról, valamint a francia politika más sötét afrikai fejezeteiről szóltak.

A Kamerunról szóló jelentés és az azt kiegészítő kutatások „lehetővé teszik számunkra, hogy továbbra is közösen építsük a jövőt, megerősítsük a Franciaországot és Kamerunt összekötő szoros kapcsolatot, valamint a civil társadalmak és a fiatalok közötti emberi kapcsolatokat” – fogalmazott Macron.

„Ez jó, mert elismeri” a történteket – mondta az AFP hírügynökségnek Mathieu Njassep, a kameruni veteránok szövetségének (Asvecam) elnöke, amely a függetlenségért harcoló veteránokat tömöríti. Leszögezte ugyanakkor, hogy csak akkor lesz elégedett, ha Franciaország kártérítést is fizet. Ezt a témát a francia elnök levelében nem érintette.

„Franciaország sok bűnt követett el Kamerunban. Fizethetne kártérítést. Falvakat, utakat, sok mindent elpusztított... Sok mindent kell még tennie” – vélte a kameruni veterán.

A több mint ezer oldalas jelentés elsősorban azt vizsgálja, hogy a francia gyarmati hatóságok elnyomása hogyan fordult valóságos háborúba. A történészek szerint ez a háború, amely 1956 és 1961 között az ország déli és nyugati részén zajlott, feltehetően „több tízezer áldozatot” követelt.

A jelentés kiemeli, hogy Kamerun „hivatalos függetlensége (1960 januárjában) egyáltalán nem jelentett egyértelmű szakítást a gyarmati időszakkal”. Ahmadou Ahidjo, aki 1960-ban miniszterelnök, majd elnök volt, „autokratikus és autoriter rendszert hozott létre a francia hatóságok támogatásával, amelyeket tanácsadók és adminisztrátorok képviseltek, s amelyek teljes mértékben támogatták a represszív intézkedéseket” – állítják a történészek.

A jelenlegi elnök, Paul Biya az 1960-as években Ahidjo közeli munkatársa volt, majd 1975-ben miniszterelnök lett, és 1982-től elnöki tisztséget tölt be.

A francia elnök – aki levelében egy Kamerun és Franciaország közötti munkacsoport létrehozását javasolja – „elkötelezi magát amellett, hogy a francia archívumok könnyen hozzáférhetővé váljanak, hogy a kutatások folytatódhassanak”.

Kamerun az első világháború végéig német gyarmat volt, és a német vereség után helyezte francia gyámság alá az ENSZ elődszervezete, a Népszövetség. Az ország 1960-ban elnyert függetlenségét megelőzően a francia hadsereg húsz éven át harcolt a kameruni Népunió nevű függetlenségi párt ellen, és az összecsapásokban több tízezer kameruni, köztük a párt alapítója is meghalt. Az országot több mint 40 éve vaskézzel irányító, 92 éves Paul Biya elnök júliusban bejelentette, hogy indul az október 12-én megrendezésre kerülő elnökválasztáson, amelyen nyolcadik mandátumát szerezheti meg. Az Alkotmánybíróság augusztus elején elutasította fő ellenfelének, Maurice Kamtónak a jelöltségét.