Izrael elveszíti Vörös-tengeri kapuját a húszik blokádja miatt

A húszik – hivatalosan az Ansar Allah mozgalom – 2023 vége óta indítanak támadásokat izraeli és Izraelhez köthető hajók ellen a Vörös-tengeren, az Ádeni-öbölben és az Arab-tengeren. A támadások célja a jemeni lázadók szerint világos: nyomást gyakorolni Izraelre a gázai hadműveletek leállítása érdekében. A tengeri hadviselés kezdetben csak zavaró akcióknak tűnt, de mára komoly stratégiai következményekhez vezetett.

A húszik nemzetközi hajózási útvonalakat bénítottak meg: tucatnyi kereskedelmi hajó szenvedett el károkat, ezért sok társaság alternatív útvonalakat választott, nagy kerülők árán. Ennek következtében Elát bevételei drámaian visszaestek, lényegében forgalom nélküli hellyé vált.

A külkereskedelmi leállás következtében adóhátralékok halmozódtak fel, és Elát önkormányzata július első felében zárolta a kikötő számláit, mintegy 10 millió sékeles tartozásra hivatkozva. Bár az izraeli kormány válságtanácskozást hívott össze, az intézkedés visszavonására nem maradt idő: a lezárás mostanra elkerülhetetlenné vált.

A nyilvánosságra került adatok szerint a kikötő alkalmazottainak zömét már korábban elbocsátották, a hajóforgalom pedig hónapok óta alig mérhető. Az utolsó kereskedelmi hajók még az év első felében futottak be. Az izraeli védelmi erők (IDF) is alternatív útvonalakat keresnek, mivel Elát hadiszállítási szempontból is fontos szerepet játszott.

A keleti irányú tengeri kapcsolatokban Elát kulcsfontosságú volt. A kikötő lehetőséget biztosított arra, hogy Izrael a Szuezi-csatorna forgalmát elkerülve kereskedjen Ázsiával, különösen Indiával és Kínával. Emellett a katonai szállítmányozásban is szerepet játszott, mivel a Vörös-tengeren keresztül gyorsabb volt az utánpótlás biztosítása a déli hadszínterek felé.

A húszik blokádja, amely eleinte inkább propagandisztikus akciónak tűnt, mára rendszerszintű logisztikai kockázattá vált. A brit és amerikai haditengerészet több alkalommal próbálta visszaszorítani a tengeri aktivitásukat, de a rakétatámadások és dróncsapások száma nem csökkent jelentősen.

Elát bezárása a globális kereskedelem válságtüneteként is felfogható. A Vörös-tenger térségének destabilizálódása befolyásolja az indiai, kínai, európai és amerikai cégek logisztikai döntéseit, így az izraeli kikötő kiesésének nagyon rossz üzenete van.

Az Elát elleni blokád és a kikötő bezárása rávilágít arra, hogy a húszik többek holmi lázadó csoportnál. Az elmúlt két évben a mozgalom regionális tényezővé vált, amely képes aszimmetrikus hadviseléssel valódi geopolitikai nyomást gyakorolni akár olyan országokra is, mint Izrael.

A húszik által alkalmazott „tengeri gerillaháború” mint új műveleti forma ráadásul példát mutat más félállami vagy nem állami szereplőknek is. Műholdvezérelt drónjaik, hajók elleni cirkálórakétáik, valamint a civil infrastruktúrákra építő kommunikációs hálózatuk új korszakot nyitott a hadviselésben.

Elát bezárása szimbolikus jelentőségű. Az izraeli közvélemény számára azt üzeni, hogy az IDF sem mindenható. A húszik – korlátozott erőforrásaik ellenére – képesek voltak kikényszeríteni egy stratégiai létesítmény működésének leállítását. Ez precedensértékű. A további fejlemények attól függnek, hogy Izrael és szövetségesei hajlandóak-e egy új stratégiát kialakítani a tengeri biztonság megerősítésére, vagy a húszik sikere újabb hasonló műveletek mintájává válik a Közel-Kelet vagy a világ más térségeiben.