Választási győzelem a demográfiai katasztrófa árnyékában

Nem túlzás azt állítani, hogy Dél-Korea megszenvedte az elmúlt fél évet, miután az egyébként politikailag stabil ország a káosz közepén találta magát, hála az azóta már hivatalából eltávolított és vád alá helyezett Jun Szogjol elnöknek, aki egyik pillanatról a másikra statáriumot vezetett be. Az indokolatlan lépést demonstrációk, majd pedig egy alkotmánybírósági eljárás is követte, amiben Szugjolt felfüggesztették, helyét pedig Han Dakszú vette át ideiglenes elnökként. Az már csak a hab volt a tortán, hogy Dakszút is megvádolták, később azonban ezeket a vádakat végül ejtették.

A kálváriára végül kedden végetért, hiszen a dél-koreaiak választottak, ami során I Dzsemjong baloldali politikus került ki győztesen. Az újonnan felálló kormánynak azonban azonnal munkához kell látnia, hiszen égető kérdések egész sora várakozik az asztalon.

Az egyik ilyen fontos – ha nem a legfontosabb – kérdés pedig a demográfia kérdése.

Azt, hogy az eddig ilyen problémáktól mentes ázsiai országokat is eléri a demográfiai krízis nem újdonság, azonban még ebből a mezőnyből is kiemelkedik Dél-Korea, amely termékenységi rátája 2024-ben mindösszesen 0,75 volt, messze alulmúlva a 2,1-es reprodukciós szintet, amely szükséges lenne egy ország népességszámának fenntartásához.

Egy ország igazi végzete pedig egyértelműen a csökkenő népesség, hiszen a rendelkezésre álló
munkaerő, a befizetett adó, de a hadseregek mérete is ebből ered. Ráadásul az elöregedése is előrehaladott állapotban van, a dél-koreai társadalom több mint egyötöde 65 év feletti. Ez pedig már most is érezhető problémákat jelent.

Jelentősen nő a munkaerőhiány, fokozódik a teher a szociális ellátórendszereken, valamint a rohamosan elöregedő lakosság eltartása is komoly pénzügyi kihívást jelent már most.

Nem véletlen, hogy a dél-koreai politika egyik kulcskérdése az elmúlt időszakban egy olyan rendszer kialakítása, ami hatékonyan tudja növelni a termékenységi rátát. Ebben a tekintetben pedig nagyon is aktívak az eszmecserék hazánk és Dél-Korea között.

Ahogy a kérdés egyre égetőbbé vált, úgy kezdett el nem csak a koreai politika, de a tudomány élet is megoldások után keresni, hazánk pedig ebből a szempontból vonzotta a tekinteteket. A magyar modellt vizsgáló tanulmányok egy részében visszaköszön, hogy míg 2011-ben Dél-Korea és Magyarország hasonló termékenységi rátával rendelkeztek: előbbiben 1,24, utóbbiban pedig 1,23 volt az arányszám, ez azonban Dél-Koreában 2024-ben 0,75-re csökkent, a magyar azonban 1,38-ra nőtt, ráadásul 2016 és 2023 között rendre 1,5 és 1,6 között mozgott.

A magyar modell oly annyira fontos, hogy a mostani elnökválasztás kampányában is előkerült az úgynevezett „K-Hungary Low Birthrate policy” séma bevezetése.

A kampány azonban nem egyenlő a cselekvéssel a frissen megválasztott kormányzatra pedig kiemelkedően fontos ügyek egész sora vár.

Azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan is ültethető át a magyar modell a koreai gyakorlatba, valamint hogy milyen feladatok várnak az hivatalba lépő kormányra lapunk megkereste a Magyar Külügyi Intézet elemzőjét, Nagy Angelinát.

Az intézet elemzője szerint fontos kiemelni, hogy jelen pillanatban, – legyen bármilyen sürgős is a kérdés – feltehetőleg nem a demográfia katasztrófa lesz az első, amit a kabinet megpróbál majd kezelni. Ennek egyik oka Nagy Angelina szerint, hogy a régióban komoly mozgolódás van, hiszen jelenleg épp Kína és az Amerikai Egyesült Államok csap össze a világ vezetője címért. Ennek természetesen része Donald Trump amerikai elnök vámháborúja is, amely ugyan úgy érinti Dél-Koreát is.

Az ország nagyvállalatai számára pedig kiemelkedően fontos lenne, hogy az új kormány a lehető leggyorsabban rendezze ezt a helyzetet.

Az elemző szerint a másik része a problémának pedig politikai jellegű, hiszen a demográfia kérdésköre túlmutat az egyes minisztériumokon és komplex cselekvési tervet igényel. Ennek azonban midnenképp előfeltétele Nagy Angelina szerint, hogy kormány sikeresen tudja végrehajtani az intézményrendszer átalakítását és stabilizálni tudja magát.

A Külügyi Intézet elemzője szerint egyébként habár a magyar modell a magyar társadalomra lett optimalizálva, még az ettől jóval eltérőbb dél-koreai társadalomra is átültethető, ez pedig főként annak köszönhető, hogy hazánk a demográfiai kihívásokat nem migrációval kívánja kezelni. Dél-Korea pedig hagyományosan konzervatívan áll a bevándorlás kérdéséhez.

Nagy Angelina lapunknak elmondta, hogy az új elnök támogatja a 4,5 napos munkahetet, ami alapvetően egy európai ember számára nem hangzik extrémen, azonban az ázsiai országok munkakultúrája tekintetében ez egy igen is extrém lépés lenne ami egyértelműen a demográfiai helyzet kezelésére szolgálna, hiszen ahogy ázsia más országaiban, úgy dél-koreában is komoly probléma a családi élet és a munka egyensúlyának fenntartása.

Vannak azonban az elemző szerint közös pontok is, hiszen mind hazánkban, mind pedig Dél-Koreában komoly probléma a lakhatás kérdése, amire a magyar kormány is reagált és várhatóan reagálni fog az új dél-koreai kabinet is.

Vannak azonban olyan intézkedések amelyek sajátságosak, hiszen a dél-koreai vezetés igyekszik arra ösztönözni a vállalatokat, hogy támogassák alkalmazottaik gyermekvállalását. Nagy Angelina szerint egyébként hasonló, úgynevezett „pilot” intézkedéseket meg lehet figyelni az önkormányzatoknál is, ezek pedig ha sikeresnek bizonyulnak, akkor akár országos szintre is emelhetik majd.

Egészen biztos tehát, hogy érdekes időszak előtt áll Dél-Korea, de hazánk is, hiszen a kétoldalú kapcsolatokban már így is hangsúlyos a demográfia kérdéskörének jelenléte, ez pedig várhatóan további lehetőségeket teremt majd a két ország számára a közös gondolkodásra és fejlődésre, így pedig akár a magyar családtámogatási rendszer fejlesztésére is.