Külföld
Kijev energiahordozói infrastruktúráját nyomásgyakorlásra használja
Ukrajnának garantálnia kell a magyar energiabiztonságot
– Hazánk megkapta a szükség garanciákat az Európai Bizottságtól (EB) energiabiztonságának megvédésére. A magyar kormány ezért végül nem vétózta meg az Oroszország elleni szankciók újabb meghosszabbítását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mennyire lehet bízni az EB ígéretében, hiszen eddig Kijevnek falazott az orosz gáz Ukrajnán keresztül történt leállításának ügyében.
– A Külügyek Tanácsa hétfői ülésén a magyar kormány megkapta a szükséges biztosítékokat a magyar energiabiztonság fenntartása érdekében. Az ülésen döntés született arról, hogy az Európai Bizottság kész folytatni az ukrán gáztranzitról szóló tárgyalásokat, ezekbe pedig bevonja Magyarországot és Szlovákiát is. Emellett a bizottság biztosítékot kér Ukrajnától arra, hogy az uniós tagállamokba – vagyis Magyarországra és Szlovákiába – irányuló kőolaj-szállításokat fenntartja. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány mindkét követelése teljesült, így Magyarország elengedte a korábban meglebegtetett vétóját, és hozzájárult a szankciók meghosszabbításához. A hétfői írásos nyilatkozat lényege, hogy az Európai Bizottság garanciát vár Ukrajnától a magyar energiabiztonság szavatolására, illetve, hogy Magyarország energiabiztonsága az egész Európai Unió energiabiztonsága is egyben. Szolidaritás és közös felelősségvállalás szempontjából ez egy lényeges nyilatkozat. Ugyanis, ha megnézzük a szerződéseket, két utalást találunk a szolidaritás elvére energiaspecifikus összefüggésben: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. és 194. cikke egyaránt lehetővé teszi az EU számára, hogy jogilag kötelező erejű jogszabályokat fogadjon el az energiaágazatban. A 122. cikk felhatalmazza a tanácsot, hogy döntsön olyan jogalkotási intézkedésekről, amelyek „a gazdasági helyzetnek megfelelőek, különösen, ha súlyos nehézségek merülnek fel bizonyos termékek ellátása során, különösen az energia területén”. A megfogalmazás szerint ezeknek az intézkedéseknek tükrözniük kell a „tagállamok közötti szolidaritás elvét.” Ezekből a rendelkezésekből azonban nem származik egyértelmű kötelezettség az Európai Bizottság számára a jelen esetre nézve, ez a kötelezettségvállalás ezzel a nyilatkozattal történt meg. Az Európai Bizottságnak pedig, amely a „szerződések őrének” tekinthető, tartania kell magát saját kötelezettségvállalásaihoz, már ha az Európai Unió intézményrendszere önmagától is elvárja a jogállamiság elveinek tiszteletben tartását.
– Első ránézésre elég képlékenynek látszik a brüsszeli döntés. Az EB ugyanis a szankciók szövegébe egy már korábban elfogadott nyilatkozatot emelt be, amely az energiaellátás biztosításáról szól. Az EB miért nem hozott külön határozatot az ügyben?
– Egyáltalán nem képlékeny, a szerződések biztosítják a vállalás alapját. Ráadásul Kaja Kallas főképviselő az Európai Bizottság nevében arra is írásos ígéretet tett, hogy a testület elvárást támaszt harmadik országokkal szemben, azaz Ukrajnával szemben, hogy védelemben részesítsen olyan kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrákat, mint a villamosáram-vezetékek vagy a kőolaj- és földgázvezetékek. Az Európai Bizottság értelemszerűen nem vállalhat intézkedéseket Ukrajna nevében, hogy a 27 tagállam külügyminisztere egyhangú döntéssel támogatta a magyar és szlovák kőolajszállítás zavartalanságának garantálását. Az írásos nyilatkozat a kérdésben illetékes Külügyi Tanácsban született. Ez a testület döntött egyébként 2022-ben a hatodik oroszellenes szankciós csomagról, amely a tengeren szállított orosz kőolajszállítás tilalmát mondta ki az európai uniós tagállamokba. Az, hogy egyébként az orosz kőolaj azóta kerülőúton, főleg Indián keresztül érkezik meg nemzetközi felségjelzésű teherhajókon egyes nyugat-európai tagállamokba, más kérdés Az a szankciók ellenőrzésének hiányosságát és a szankciók hatékonyságának kérdését veti fel. Ugyanakkor már a hatodik szankciós csomag elfogadásakor a magyar kormány határozott fellépése következtében Magyarország felmentést kapott a Barátság csővezetéken át érkező orosz kőolaj importjának tilalma alól. Hasonló mentességet kapott Szlovákia is, ez a derogáció határozatlan időre vonatkozik. Tehát a Magyarország által következetesen képviselt, hazánk energiabiztonságára vonatkozó követeléseknek már van előzménye és uniós dokumentumban foglalt érvényes (jogi) alapja. Az egyébként, hogy a hétfői Külügyek Tanácsa-ülés záródokumentumába bekerült az a nyilatkozat, hogy a kijevi kormánynak biztosítania kell a magyarországi kőolajszállítást, egy brüsszeli határozatnak tekinthető, amit a tagjelölt Ukrajna nem tud máshogy értelmezni.
– Vannak-e eszközei az EB-nek, hogy egy esetleges ukrán ellenkezés esetén is érvényt szerezzen a gáztranzit folytatásának?
– Az, hogy a kijevi vezetés nyíltan szembemenjen az Európai Unió tagállamaival, amelyeknek az unión belül és a tengerentúlon is vannak szövetségesei, nem valószínű forgatókönyv. Annál is inkább, mert Európa politikai térképe átrajzolódik, Ukrajna egyik legfőbb támogatója, Németország jobboldali fordulat elé néz, amelynek során az ukrajnai szerepvállalás is újraértékelődhet. Úgy vélem, hogy a felálló Trump-adminisztráció előtt is a jó arcát akarja mutatni Zelenszkij elnök, annál is inkább, mert Washington már 90 napra felfüggesztette az összes külföldi segélyezési programot, köztük az ukrajnait is. Ráadásul Ukrajna tagjelölt ország, az EU és Ukrajna között társulási megállapodás van érvényben, amely keretet biztosít a két fél közötti együttműködésre, beleértve az energiaügyeket is. E megállapodás kötelességet ró Ukrajnára az energiaellátás biztonságának és stabilitásának biztosítása terén.
– A magyar kormány elvárásai között szerepelt, hogy a jövőben Ukrajna ne akarja felrobbantani a Török Áramlatot – eddig három ilyen kísérlet volt –, amely ma már az egyetlen olyan gázvezeték, amely orosz gázt szállít Magyarországra, és hazánk számára ez létfontosságú. Kijev tett bármilyen ígéretet a támadások leállításával kapcsolatban?
– Törökország NATO-tagállam, ebből a szempontból is érdemes megközelíteni a kérdést. Az orosz védelmi minisztérium szerint két hete Ukrajna dróntámadást indított a Török Áramlat gázvezeték egyik kompresszorállomása ellen Anapa közelében, hogy megszakítsa az Európába irányuló gázszállítást. Az Ukrajnát kikerülő Török Áramlat egyik ága Dél- és Délkelet-Európa országaiba, illetve Magyarországra szállít gázt 2020 óta. Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása után ez az egyetlen zavartalan útvonala az orosz földgáznak az európai piacra. Szijjártó Péter külügyminiszter a támadásra úgy reagált, hogy az energiaellátás biztonsága szuverenitási kérdés, így a magyar energiaellátás biztonságát fenyegető akciót Magyarország szuverenitásával szembeni támadásnak kell értékelni. Ukrajna, ahogy az előzőkből is nyilvánvaló, az energiahordozói infrastruktúráját nyomásgyakorlási eszközként használja azon tagállamok ellen, amelyek vonakodnak feltétlen anyagi támogatást nyújtani a kijevi vezetésnek. Eddig így alkalmazta a területén lévő kőolaj- és gázvezetékek által kínált lehetőséget. Trump elnök beiktatása azonban meggondolásra késztetheti a jövőben a kijevi vezetést arra vonatkozóan, hogy érdemes-e még alkalmazni ezt az eszközt. Megváltozott ugyanis a korábbi politikai környezet, Trump elnök a háború gyors lezárását tűzte ki célul, és a háttérben már egyeztetések kezdődtek ukrán és orosz illetékesekkel. Ebben az új helyzetben egy NATO-tagállam területén elkövetett, energiaszektort érintő támadás egyértelműen gyengítené Ukrajna pozícióját a tűzszüneti vagy béketárgyalásokon.
– A magyar kormány mostani döntése – az Oroszország elleni szankciók további meghosszabbításának jóváhagyása –, semmilyen módon nem jelenti automatikusan azt, hogy a jövőben is így fog eljárni. Rövidesen dönteni kell az EU tizenhatodik szankciós csomagjának jóváhagyásáról. Előreláthatólag lesznek olyan kérdések, amelyekkel Magyarország nem ért egyet?
– Az EU lengyel elnöksége az orosz–ukrán háború harmadik évfordulójára időzíti az Oroszország elleni tizenhatodik szankciócsomagot. A tervek szerint kulcseleme az orosz alumíniumimport tilalma és – az európai mezőgazdaság számára fontos – orosz műtrágya vámjának drasztikus emelése. A lengyel elnökség – Sikorski külügyminiszter utalásai szerint – egyébként trükkösen egy kereskedelempolitikai intézkedésnek álcázná az újabb szankciókat, ezzel kerülné meg a külügyi döntésekre vonatkozó egyhangúsági kritériumot. Külpolitikai döntésekhez ugyanis az EU alapszerződéseinek értelmében minden tagállam egyhangú hozzájárulására van szükség. Mivel a legújabb büntetőintézkedéssel kapcsolatban már több tagállam előre vétót jelentett be, az Európai Unió Tanácsa – egészen pontosan a lengyel elnökség – kül- és biztonságpolitikai helyett kereskedelmi intézkedésként veszi napirendre a kérdést. Ez utóbbi viszont kizárólagos uniós hatáskör, kereskedelempolitikai döntések elfogadásához pedig a minősített többség is elég. Így a kis- és közepes méretű tagállamok érdekérvényesítő képessége elvész. Borítékolható a heves vita, és ha úgy adódik, az esetleges vétó a tizenhatodik szankciós csomaggal kapcsolatban. Az orosz–ukrán háború és az azt követő szankciók az olyan orosz műtrágyák esetében, mint a hamuzsír, a nitrogén vagy a foszfát, nemcsak az Európai Unióban, hanem az egész világon ugrásszerűen megemelték a műtrágyaárakat. Ennek következtében az ENSZ figyelmeztetést is kiadott már az élelmezésbiztonságot fenyegető kockázat miatt, ami jól mutatja ennek a lehetséges korlátozásnak a rendkívül hátrányos hatásait az európai gazdákra, következésképpen pedig az európai fogyasztókra nézve.
