Külföld

A gazdasági semlegesség politikája nélkül nagy növekedési lehetőségtől esnénk el

Szijjártó Péter: Ez nem egy ideológia, nem is egy elvont elmélet, hanem a valóság

Ha a kormány nem a gazdasági semlegesség politikáját folytatja, akkor Magyarország rendkívüli növekedési lehetőségtől esne el – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A gazdasági semlegesség politikája nélkül nagy növekedési lehetőségtől esnénk el
Szijjártó Péter: Hazánk gazdasági növekedésének egyik fontos alapja, hogy az ország mára a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlésben napirend előtti kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a közelmúltban új világgazdasági realitás jött létre, részben a továbbra is dúló háborúk, a kudarcot vallott szankciók és amiatt, hogy mára a gazdasági együttműködés abszolút fizikai realitását sok helyütt átideologizálják és átpolitizálják, így egyre távolabb kerül a növekedésnek stabil alapot adó eurázsiai együttműködés.

Kifejtette, hogy míg 1992-ben a G7-csoport részesedése a világ gazdasági teljesítményéből 45 százalék volt, a BRICS-államoké pedig 22 százalék, napjainkra ez az arány megfordult, és 36 százalék áll szemben 30 százalékkal utóbbiak javára.

„Így az egyetlen észszerű gazdaságpolitikai megközelítés egy közepes méretű, szárazföld által körülzárt, versenyképes iparral rendelkező, energiaforrásokban finoman szólva sem bővelkedő ország számára a gazdasági semlegesség, vagyis hogy egyszerre kereskedünk, egyszerre működünk együtt a világ tőlünk keletre és nyugatra részével is” – vélekedett. Majd leszögezte, hogy ha a kormány nem a gazdasági semlegesség politikáját folytatja, akkor a magyar gazdaság rendkívüli mértékű növekedési lehetőségtől esne el.

„A gazdasági semlegesség nem egy ideológia, nem is egy elvont elmélet, hanem a valóság. Nézzék meg, Magyarország a legjobb példa arra, hogy micsoda haszon származik a civilizált és kulturált kelet-nyugati együttműködésből" – fogalmazott. Szijjártó Péter tudatta, hogy hazánk gazdasági növekedésének egyik fontos alapja, hogy az ország mára a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóiparban. Példaként hozta fel, hogy jövőre elkezdi működését a német BMW és a kínai BYD gyára is, 2026 elejére pedig üzembe áll a szintén német Mercedes új kecskeméti egysége is.

Ezzel párhuzamosan hamarosan termelni kezd a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója, a kínai CATL, ahogyan az ugyancsak kínai Huayou Cobalt és Semcorp, illetve a dél-koreai EcoPro is, a német Audi győri gyára pedig elnyerte a Cupra modellek gyártásának lehetőségét – sorolta. „Ezek a beruházások, fejlesztések, bővítések mind-mind Magyarországnak hoznak hasznot, mind-mind magyar embereknek teremtenek munkahelyet, mind magyar családoknak biztosítanak megélhetést” – jelent ki.

A miniszter ezt követően hangsúlyozta, hogy Magyarország már lassan ezer napja él az ukrajnai háború szomszédságában, fizetve annak az árát, és közvetlenül szembesülve annak negatív következményeivel.

„De ezer nap után nem az a kérdés, hogy mit gondolunk erről a háborúról. Volt ezer napunk arra, hogy ezt megvitassuk. A kérdés most az, vagy az kellene legyen, hogy melyik is a legrövidebb út a béke felé” – mondta.

„Mi, magyarok nem akarunk több szenvedést, nem akarunk több pusztítást, és nem akarjuk, hogy még többen meghaljanak” – fűzte hozzá. Majd aláhúzta, hogy abban a nemzetközi politikában egyetértés van, hogy igen nagy a baj Ukrajnában, és könnyen még nagyobb lehet: egyre hevesebbek a harcok, a szankciók nem működnek, és közeleg a tél.

Szavai szerint viszont abban már nincs egyetértés, hogy mindebből mi következik, s ezt illetően van egy háborúpárti és egy békepárti megközelítés. Előbbi hívei fokoznák a fegyverszállításokat és szigorítanák a szankciókat, még ha ezek eddig sem vittek semmivel közelebb a konfliktus rendezéséhez, míg utóbbiak tűzszünetet akarnak és béketárgyakat szorgalmaznak – mutatott rá. Ezzel kapcsolatban pedig kitért, hogy a korlátozások ellenére számos nyugati ország továbbra is nagyban kereskedik, amit az is jól bizonyít, hogy 50 százalékkal nőtt a Nyugat-Európába szállított orosz cseppfolyósított földgáz mennyisége, és Oroszország lett tavaly az Egyesült Államok első számú uránellátója.

„A háborúpárti megközelítést ezer napja próbálják érvényre juttatni. Ezer napja szállítanak fegyvert, ezer napja fogadnak el újabb és újabb szankciókat, ezer napja szorgalmazzák a háború kiterjesztését. Mi lenne, ha megpróbálnánk a másik stratégiát?" – tette fel a kérdést. „Egy dolgot viszont mi tudunk garantálni. Ez pedig Magyarország biztonsága és kimaradása a háborúból. Az ellenzék ezt nem támogatja. Mi ennek ellenére ezt garantáljuk, és így lesz mindaddig, amíg a Fidesz és a KDNP kormányozza ezt az országot" – összegzett.

Kapcsolódó írásaink