Külföld

Irán kezdeményezte az Iszlám Együttműködés Szervezete rendkívüli ülésének összehívását

Szergej Sojgu biztonsági titkárral tárgyalt Maszúd Peszeskján iráni elnök

Irán hétfőn kezdeményezte az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) külügyminiszteri szintű rendkívüli ülésének összehívását augusztus 7-re a feszült közel-keleti helyzet megvitatására.

Irán kezdeményezte az Iszlám Együttműködés Szervezete rendkívüli ülésének összehívását
Irán kezdeményezte az Iszlám Együttműködés Szervezete rendkívüli ülésének összehívását. Korábban Maszúd Peszeskján iráni elnök (j) fogadta Szergej Sojgu orosz biztonsági titkárt Teheránban, 2024. augusztus 5-én
Fotó: AFP/Iranian Presidency

A teheráni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az OIC ülését Irán Pakisztánnal közösen kezdeményezte. Az 57 muszlim államot tömörítő OIC közölte, hogy a szaúd-arábiai Dzsiddában tervezett tanácskozás fő napirendi pontja „az izraeli megszállás bűncselekményei” lesznek, különös tekintettel Iszmáil Haníje Hamász-vezető Teheránban minap történt meggyilkolására.

Irán és térségbéli szövetségesei Izraelt vádolják a történtekért és megtorlást is kilátásba helyeztek, ami miatt sokan az Iszlám Köztársaság zsidó állammal szembeni hamarosan bekövetkező válaszcsapásától tartanak.

A kisebb Arab Ligától eltérően az OIC olyan befolyásos – nem arab – muszlim országot is tagjai között tud, mint Irán, Pakisztán és Törökország.

Ezt követően Szergej Sojgu biztonsági titkárt fogadta Maszúd Peszeskján iráni elnök is, aki a helyi hírügynökségek szerint kijelentette, hogy Teherán eltökélt kapcsolatai kiszélesítésében „stratégiai partnerével, Oroszországgal”.
„Oroszország azon államok egyike, amelyek kiálltak az iráni nemzet mellett a nehéz időkben” – hangsúlyozta Peszeskján. Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy a multipoláris világrend előmozdításával kapcsolatos azonos álláspontok Irán és Oroszország között „bizonyosan nagyobb globális biztonsághoz, illetve békéhez fognak vezetni”.

Peszeskján Sojguval tartott megbeszélésén szóvá tette azt is, hogy Izraelnek a Gázai övezetben tanúsított „bűncselekményei” és Iszmáil Haníje Hamász-vezető meggyilkolása „világos példái a nemzetközi jog és szabályok megsértésének”.

Moszkva ugyanakkor önmérsékletre intette a közel-keleti konfliktus szereplőit, és elítélte Iszmáil Haníje minapi teheráni megölését, amiért Irán és a támogatását élvező milíciák megtorlást helyeztek kilátásba. Moszkva mindamellett jó kapcsolatot tart fenn Teheránnal, a Hamásszal és Izraellel is, ezért korábban lehetséges közvetítőként merült fel a konfliktusban.

Kapcsolódó írásaink