Külföld

Szijjártó Péter: A magyar EU-elnökség fontos célja az együttműködés javítása a türk államokkal

A türk államok kritikusan fontos szerepet játszhatnak a globális együttműködéshez való visszatérésben, Magyarország az európai uniós elnöksége idején ezért fontos célnak tartja a kapcsolatok javítását ezen országokkal is – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az azerbajdzsáni Susában.

Szijjártó Péter: A magyar EU-elnökség fontos célja az együttműködés javítása a türk államokkal
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az azerbajdzsáni Susában folytatott megbeszéléséket
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) külügyminiszteri munkaülésén hangsúlyozta, hogy az emberiség válságokkal teli időszakot él, és Magyarország olyan ország, amely már több mint két éve a szomszédban tomboló háború árnyékában kénytelen élni.

Rámutatott, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus egyik fő következménye a kommunikációs csatornák ellehetetlenülése, ami pedig erősen rontja a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok, s a fenntartható eurázsiai együttműködés megőrzésének esélyét.

Ennek kapcsán kifejtette, hogy Magyarország az európai uniós elnöksége idején mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza a világ ismételt blokkosodását, hazánk ugyanis továbbra is a konnektivitásban, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésben érdekelt.

Kiemelte, hogy a globális együttműködéshez való visszatérés szempontjából a türk országok kritikusan fontos pillérnek számítanak, ezért is fontos célja Magyarországnak az együttműködés javítása az EU és a TÁSZ között.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy hazánk új lendület, új dinamizmus forrásaként tekint a türk államokra, amelyek a mai nehéz helyzetben nagyban hozzájárulhatnak az EU versenyképességének erősödéséhez.

Leszögezte, hogy Magyarország a legjobb példa arra, hogy miként lehet lényeges szerepe a térségnek Európa energiabiztonságában. Ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy idén Magyarország vált az első olyan, Törökországgal nem szomszédos országgá, ahova török földgáz érkezik. Rámutatott arra, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet még mindig Törökország nevéhez fűződik a gabonaegyezménnyel.

A miniszter kijelentette, hogy a TÁSZ-államok megerősödése abszolút egybevág Magyarország nemzeti érdekeivel. Ennek további előmozdítása kapcsán négy fő pontot említett. Az első, hogy százmillió dollárral nemrég lezárult Magyarország csatlakozása a türk beruházási alaphoz, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai cégek jelentősebb hozzáférést kapjanak az érintett országok piacaihoz, és ezáltal a mostaninál is többet tudjanak profiálni a térség gazdasági növekedéséből.

Tájékoztatása szerint ehhez igen jó alapot nyújt, hogy a kereskedelmi forgalom ezen országokkal tavaly 27 százalékkal bővült, így elérve az ötmilliárd dollárt, ami újabb rekordnak számít. Emellett igen fontosnak nevezte Vásári István kinevezésének jóváhagyását a TÁSZ európai, budapesti székhelyének az élére.

Majd pedig arról is beszámolt, hogy az Aszálymegelőzési Intézet első két projektje Üzbegisztánban és Kirgizisztánban zajlik, ami helyzetbe hozhatja a fejlett magyar vízgazdálkodási technológiákat itt is.

Végül kifejtette, hogy a kulturális kapcsolatokra is nagy hangsúlyt fektetnek, amit jól demonstrál, hogy Magyarországra idén 1585 diák érkezett tanulni ösztöndíjjal a türk államoktól.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink