Fogy a levegő Scholz körül

Rossz közérzet telepedett Németországra, a németek négyötöde azt mondja a közvélemény-kutatóknak, hogy elégedetlen a vezetéssel – írta meg az Economist. A lap utánajárt, hogy mi lehet az elégedetlenség oka, hol romlott el a koalíciós kormányzás a németeknél. Három okot emeltek ki: orosz–ukrán háború, az új fosszilis tüzelésű kazánok betiltására tett kísérlet, valamint a német alkotmánybíróság és a kormány csörtéje eurómilliárdok átcsoportosításáról a klímatervek finanszírozására.

Vlagyimir Putyin háborúja nem csupán a német külpolitikai elit egy részének feltételezéseit borította fel, hanem megzavarta a fiatal koalíció éltető küldetését is. Olaf Scholz, az SPD kancellárja erre az energia- és biztonságpolitika nagyszabású változtatásainak bejelentésével reagált. Németország leszoktatta magát az orosz gázról, elkezdte átalakítani a leharcolt Bundeswehrt, és Ukrajna egyik legszilárdabb szövetségesévé vált. Az energiasokk azonban megviselte a német ipart, amely már régóta morgolódott a magas árak miatt, és elbizonytalanította az inflációra allergiás szavazókat.

A rosszul előkészített törvény gyakorlatilag kitiltotta volna az új fosszilis tüzelésű kazánokat a háztartásokból a környezetbarátabb hőszivattyúk helyett. A koalíció kettészakadt, és a bulvársajtó is felkapta. Mire lecsillapodtak a kedélyek, a politikai károkat már elszenvedték. A kudarc bemocskolta a koalíció éghajlatváltozási politikáját, és megingatta a koalíció szakértelmébe, különösen Robert Habeck zöld alkancelláréba vetett bizalmat.

A harmadik és legsúlyosabb megrázkódtatás a német alkotmánybíróság tavaly novemberi döntése volt, amely meghiúsította a koalíció azon tervét, hogy 60 milliárd euró fel nem használt Covid-19-pénzt átcsoportosítson a klímatervek finanszírozására. A kormány úgy vélte, hogy így követheti céljait és nem sérti az alkotmányos „adósságféket”, amely a strukturális hiányt a GDP 0,35 százalékában korlátozza. Ehelyett kénytelen volt 17 milliárd euró értékben csökkenteni az idei költségvetést, amely jelentős megszorítást jelent egy olyan országban, amely már így is a recesszióval kacérkodik. Ami ennél is rosszabb, a koalíció piszkos titkára derült fény:

Ez az a keret, amelyben az ebben a hónapban kezdődő 2025-ös költségvetésről szóló tárgyalások zajlanak. A költségvetési harcok sosem könnyűek, de ez egy igazi horror lesz. A kormánynak további, mintegy 25 milliárd eurós, azaz a GDP 0,6 százalékát kitevő megszorításokat kell találnia. A stagnáló gazdaság, az adósságfék, a magasabb kamatköltségek és az fdp adóemelésekkel szembeni ellenállása miatt a pártok egy szűkülő tortán veszekednek; az olyan elkülönített területek, mint a védelem, máshol még súlyosabb megszorításokat jelentenek.

A koalíciós pártok az országos közvélemény-kutatásokban is küzdenek. Mindhárom párt lemarad a jobbközép kereszténydemokraták és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt mögött.

Scholznak borzalmasak a mutatói és egyre inkább alkalmatlannak tartják; a Zöldeket belharcok sújtják; Lindner pénzügyminiszter fiskális makacssága pedig azt eredményezte, hogy az fdp mutatói az öt százalékos küszöbön mozognak, amely alatt a kiesés fenyegeti.

Baljóslatú, hogy a német választók egy része nemcsak a koalícióba, hanem magába a demokratikus politikába vetett hitét is elveszíti. „A németek gyakran elégedetlenek a kormányukkal, de ilyen rossz általános hangulatot még nem tapasztaltam” – mondja Rainer Faus, a Pollytix politikai kutatóintézet ügyvezető igazgatója.