Külföld

Emmanuel Macron: Európánk halandó, és a választásainkon múlik a jövője

„Ma a béke és a háború kérdése dől el a kontinensünkön”

Európánk „halandó, meg is halhat”, és ez kizárólag a mi választásainkon múlik – mondta Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön a párizsi Sorbonne Egyetemen a júniusi európai parlamenti választások előtti kampányát megnyitó beszédében.

Emmanuel Macron: Európánk halandó, és a választásainkon múlik a jövője
Emmanuel Macron
Fotó: AFP/NurPhoto/Jonathan Raa

Hozzátette: „óriási a veszélye annak, hogy meggyengülünk”.

„Ma a béke és a háború kérdése dől el a kontinensünkön, és az, hogy képesek vagyunk-e biztosítani a biztonságunkat, vagy sem” – mutatott rá az államfő. Véleménye szerint „a nagy átalakulások – a digitális átmeneté, a mesterséges intelligenciáé, a környezetvédelemé és a dekarbonizációé – most játszódnak le”.

„A liberális demokráciák és az értékeink elleni támadás – és ezt a tudásnak ezen a helyén mondom, amely az európai civilizáció alapköve –, a szabadsággal, az igazságossággal és a tudással való, sajátos viszonyunk dől el most” – fogalmazott Emmanuel Macron mintegy ötszáz meghívott, köztük a többi 26 uniós tagállam nagykövetei, diákok, kutatók és a teljes francia kormány előtt.

Csaknem kétórás beszédében úgy vélte, hogy Európa „bekerített helyzetben” van a regionális nagyhatalmakkal szemben, és az európai „liberális demokrácia” értékeit „egyre inkább bírálják és vitatják”.

„Fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad, és ezt már most kezdjük látni minden erőfeszítésünk ellenére” – figyelmeztetett az államfő, aki egy „erős Európa” mellett érvelt, amely „tiszteletet parancsol”, „szavatolja biztonságát”, és visszaszerzi „stratégiai autonómiáját”.

„Az erős Európa egyszerű: olyan Európa, amely tiszteletet parancsol, és gondoskodik saját biztonságáról” – mutatott rá az államfő. „Ez egy olyan Európa, amely elfogadja, hogy vannak határai, és megvédi azokat. Olyan Európa, amely látja a kockázatokat, amelyeknek ki van téve, és felkészül rájuk. Bizonyos értelemben ki kell lépnünk a stratégiai kisebbségi állapotból” – mondta Emmanuel Macron, aki „a védelem területén új paradigmát, egy hiteles európai védelem stratégiai koncepciójának” a kidolgozását javasolta a külső, mindenekelőtt Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben.

„Az európai biztonságra ma nyilvánvalóan az ukrajnai háború jelenti a legnagyobb veszélyt” – jelentette ki a francia elnök, aki szerint az Európai Uniónak a NATO-n belül tovább kell erősítenie a védelmét. „Európának tudnia kell, hogyan védje meg szövetségeseivel együtt azt, ami számára fontos, amikor azok készek erre velünk együtt, vagy szükség esetén egyedül is” – fogalmazott. „Amikor van egy olyan szomszédunk, amely agresszívvá vált, (...) amely ballisztikus képességekkel rendelkezik, amely az elmúlt években sokat újított, (...) amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik, és bizonyította képességeit, egyértelmű, hogy ki kell alakítanunk a magunk számára a hiteles európai védelem stratégiai koncepcióját.”

„Ezért az elkövetkező hónapokban fel fogom kérni partnereinket, hogy építsék ki ezt az európai védelmi kezdeményezést, amelynek mindenekelőtt stratégiai koncepciónak kell lennie” – mondta.

Emmanuel Macron szerint „az európai hadseregek közötti, valódi stratégiai közelség megteremtéséről van szó”. „Az európai intervenciós kezdeményezés második szakaszának elindítását” is szorgalmazta, és javasolta „egy európai katonai akadémia létrehozását, amely a jövő európai katonai és polgári vezetőit képezné biztonsági és védelmi kérdésekben”. A francia elnök egy gyorsreagálású erő létrehozását is szorgalmazta, amely már 2025-re „akár ötezer katonát is képes lenne gyorsan bevetni ellenséges környezetben, elsősorban a saját állampolgáraink segítségére sietve”.

Emmanuel Macron az „európai kiberbiztonsági és kibervédelmi képesség” kifejlesztését is szorgalmazta, támogatta „az európai preferenciát a katonai felszerelések beszerzésében” és egy „európai kölcsön” gondolatát a védelmi erőfeszítések finanszírozására.

A francia államfő arra is felszólította az Európai Uniót, hogy „szerezze vissza az ellenőrzést a határai felett”, és „vállalja is” ezt a politikát. Emellett olyan európai szintű „politikai struktúrát” javasolt, amely lehetővé tenné a közös döntéseket a bevándorlási kérdésekben, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.

A közelmúltban elfogadott új európai migrációs és menekültügyi paktumot Emmanuel Macron „példátlan előrelépésnek” nevezte.

„Ez több együttműködést jelent majd a származási és tranzitországokkal, egyértelműbb feltételrendszert és könyörtelen küzdelmet az embercsempészek és emberkereskedők gazdasági modellje ellen” – mondta, elutasítva a „cinizmus geopolitikáját”, amelyet a menedékkérők unión kívüli országokba való visszaküldésének modellje jelent, ahogyan azt az Egyesült Királyság teszi Ruandával, amelyet a francia elnök „hatástalannak” tart.

Franciaországban a felméréseket a 2019-es EP-választásokhoz hasonlóan jelenleg is a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) vezeti az elnöki párt, a Reneszánsz előtt, de jóval nagyobb mértékben, mint öt évvel ezelőtt, amikor is Marine Le Pen pártja a szavazatok 23,3, míg Emmanuel Macron pártja a 22,4 százalékát szerezte meg. Az OpinionWay közvélemény-kutató intézet pénteken közzétett tanulmánya szerint ha most tartanák a választást, az RN 30 százalékos, a Reneszánsz listája pedig 19 százalékos támogatottságot kapna, a harmadik helyen álló, 12 százalékos támogatottságú szocialisták előtt.

Kapcsolódó írásaink

Macron árulása

ĀBloomberg: Macron Ursula von der Leyen leváltására törekszik