Külföld

Szijjártó Péter: Megállapodás született a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági együttműködésről

Megállapodás született Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között a gazdasági együttműködésről, amelynek keretében ötmilliárd eurós óriásberuházással új városrész épülhet a Rákosrendező vasútállomás környékén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

Szijjártó Péter: Megállapodás született a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági együttműködésről
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) fogadta hivatalában Száni bin Ahmed az-Zejudit, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminiszterét 2024. március 13-án
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterével, Táni bin Ahmed al-Zejudival közösen tartott sajtóértekezletén a két ország közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás aláírását követően mindenekelőtt üdvözölte a kétoldalú kapcsolatok folyamatos fejlődését.

Rámutatott, hogy a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti kereskedelmi forgalom értéke már meghaladta az évi egymilliárd dollárt, és a hazai cégek is egyre aktívabbak a közel-keleti országban az élelmiszeripar, az informatika és a digitális iparágak területén.

Lényeges alapnak nevezte, hogy a két ország a gazdaság kérdéseit nem ideológiai irányból közelíti meg, ugyanis erre építve adható új lendület az együttműködésnek a most aláírt megállapodással.

Majd hozzátette, mindig fontos két ország gazdasági együttműködésében, hogy legyen egy zászlóshajó projekt, amely ez esetben egy új budapesti városrész megépítése lehet egy kifejezetten romos területen. Így aláírták a megállapodást, amely keretet ad az Eagle Hills ingatlanfejlesztő óriásvállalat komplex fejlesztési tervének a Rákosrendező pályaudvar környékén.

„Ez egy ötmilliárd eurós beruházás. Ennek nyomán egy új városrész, egy új városnegyed valósul meg a Rákosrendező vasútállomás környékén, illetve a körülötte elterülő elhagyott, romos ipari területeken” – jelentette ki.

„Ez a hatalmas városfejlesztési projekt új lendületet ad nem csak a két ország együttműködésének, de Budapest fejlődésének is, hiszen nem csupán új, modern városnegyed épül, hanem komplex turisztikai, gazdasági, üzleti és sportfunkciókkal rendelkező nagy városfejlesztési beruházás történik” – húzta alá.

Leszögezte: a nagyberuházás új minőséget ad Budapest és az ország életének is, a főváros felkerül arra a globális térképre, amelyen a hasonlóan nagyléptékű fejlesztéseket végrehajtó városok szerepelnek.

„És én bízom abban is, hogy ez a hatalmas beruházás megnyithatja az utat majd a modern iparágakban működő, többi emírségekbeli vállalat előtt is, hogy Magyarországra egy vonzó beruházási célpontként tekintsenek” – fogalmazott.

Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, hogy két olyan országról van szó, amely a gazdasági döntéseit a realitás talaján állva, a józan ész alapján hozza meg.

„Két olyan ország, amely nem fogad el nyomásgyakorlást kívülről sem a politikai, sem pedig a gazdasági döntéshozatala tekintetében, és nem is gyakorol nyomást másokra. Két olyan ország, amely érzékeny a szuverenitására, ki is áll a szuverenitásáért, és csakis a saját szemszögén keresztül hajlandó figyelni a világ dolgait” – sorolta.

Majd a közös pontokat taglalva kitért arra is, hogy Magyarországnak és az Egyesült Arab Emírségeknek is súlyos biztonsági kihívásokkal terhelt a közvetlen környezete.

Ennek kapcsán pedig méltatta Abu-Dzabi bölcs és felelősségteljes politikai stratégiáját, amellyel fontos stabilizáló szerepet játszik a rendkívül törékeny közel-keleti térségben.

„Az Egyesült Arab Emirátusoknak ezen stabilizáló szerepe nélkül még a mostaninál is jóval törékenyebb lenne mind a regionális, mind a globális biztonság” – emelte ki.

A miniszter végül leszögezte, hogy mihamarabb vissza kellene térni a Közel-Keleten a hosszú évtizedek kudarcos kísérletei után először a béke reményét elhozó Ábrahám-megállapodások szellemiségéhez.

„Két olyan országról van szó, amelyek kiállnak a béke fontossága mellett, s kiállnak a világkereskedelem és a világgazdaság szabadsága mellett is” – mondta, amelyre szavai szerint a biztonsági válságok súlyos fenyegetést jelentenek.

„A béke megteremtése világszerte, és a fegyveres konfliktusok befejezése komoly gazdasági érdek is” – mutatott rá, példaként hozva fel erre a tengeri kereskedelem bizonytalanságát a Vörös-tengeren.

Kapcsolódó írásaink