Külföld

A lengyel és a kanadai kormányfő támogatja a befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna javára

A háborúban Ukrajna támogatásra szorul, az összes nyugati országnak határozottabban kell cselekednie – szorgalmazta Tusk

A befagyasztott orosz vagyont Ukrajana javára kell felhasználni, ez ügyben egyetértés van Lengyelország és Kanada között – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, a kanadai hivatali partnerével, Justin Trudeauval közös sajtóértekezleten.

A lengyel és a kanadai kormányfő támogatja a befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna javára
Donald Tusk lengyel miniszterelnök (jobbra) sajtónyilatkozatot ad ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel (balra) a miniszterelnöki kancellárián tartott kétoldalú megbeszélés után Varsóban, Lengyelországban 2024. február 26-án.
Fotó: Anadolu via AFP/Anadolu/Omar Marques

A legfontosabb geopolitikai témákat, ezen belül Ukrajna orosz megtámadását illetően azonos a lengyel és a kanadai álláspont – közölte Tusk a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián.

A háborúban Ukrajna támogatásra szorul, az összes nyugati országnak határozottabban kell cselekednie – szorgalmazta Tusk, hozzátéve: több lehetőség is van arra, hogy a Nyugat „nagyon intenzív” nyomást gyakoroljon Oroszországra.

Bejelentette: ő és a kanadai miniszterelnök együtt fognak működni „az európai, amerikai és japán barátaikkal” annak érdekében, hogy a külföldi bankokban őrzött, 300 milliárd dollár értékű befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére, valamint az orosz agresszió ellen használják fel.

A védelmi kiadásokat érintő újságírói kérdésre válaszolva Tusk hangsúlyozta: nem a legközelebbi években, hanem a legközelebbi hónapokban kell elérni a védelmi képességek, ezen belül a lőszer- és fegyvergyártás olyan szintjét, amely felülmúlja Oroszország lehetőségeit. „Máskülönben a Nyugat az orosz agresszió újabb áldozatává válik, és képtelen lesz segíteni Ukrajnán és önmagán is” – tette hozzá.

Utalva arra, hogy Lengyelország a GDP négy százalékát szánja a védelmi kiadásokra, Tusk kijelentette: nem lát semmi okot arra, hogy „az olyan gazdag országok, mint amilyenek a Nyugat államai, a NATO-tagállamok, ne legyenek képesek az orosz képességeket meghaladó védelem felépítésére”.

„Van egy másik Donald, aki a tagállamok kioktatására szakosodik a készázalékos kötelezettség teljesítését illetően” – utalt Tusk az amerikai republikánusok legesélyesebb elnökjelöltje, Donald Trump által nemrég tett, a NATO kollektív védelmének elvét és a tagországok védelmi kiadásait érintő kijelentésére. Ebben a témában „nem helyettesítem (Trumpot), nincsenek olyan meggyőzési képességeim” – jegyezte meg Tusk.

„A NATO-n és az Európai Unión belül nem lehet helye semmiféle – az orosz-ukrán háborút érintő – kétségnek” – fogalmazott a lengyel kormányfő, és jelezte: ezt az álláspontot képviselni fogja a visegrádi csoport keddi prágai találkozóján is.

Justin Trudeau a védelmi kiadások kapcsán felidézte: miután elfoglalta posztját, azok növelésére kötelezte el magát. Sorolta az országa NATO-aktivitását bizonyító lépéseket, de beismerte: tudja, hogy „még sok a teendő”.

Kanada védelmi kiadásai tavaly a GDP 1,38 százalékát érték el.

Ukrajnát illetően Trudeau felidézte: a háború kitörésének második évfordulóján, szombaton több európai vezető politikussal együtt Kijevbe látogatott. „Rendíthetetlenül támogatjuk az összes, mindnyájunk szabadságáért harcoló ukránt” – hangsúlyozta a kanadai kormányfő.

Kapcsolódó írásaink