Külföld

Mi történik Zelenszkij és a főparancsnok között?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn lemondásra szólította fel legmagasabb rangú katonai vezetőjét, Valerij Zaluzsnijt, de a népszerű tábornok ezt visszautasította, ami olyan találgatásokat váltott ki, hogy el fogják bocsátani, írta meg a Guardian.

Mi történik Zelenszkij és a főparancsnok között?
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij, az ukrán katonai főparancsnok egy októberi felvételen. Még mindig ekkora a harmónia?
Fotó: AFP/Handout/Ukrainian Presidential Press Service

A kettejük közötti feszültség már hetek óta lappang a nyári ukrán ellentámadás kudarca miatt, de a felvetés, hogy Zaluzsnij távozhat, mégis sokakat sokkolt.

Olekszij Goncsarenko ukrán ellenzéki képviselő, a tábornok szövetségese a Guardiannek elmondta, hogy úgy tudja, hogy az elnök lemondásra kérte Zaluzsnijt, de ő ezt elutasította.

A konfliktusért a két vezető közötti személyi ellentéteket okolta. „Rossz ötletnek tartom a leváltást. Nincsenek alapvető problémák közöttük, de Zelenszkij hivatala aggódott amiatt, hogy Zaluzsnij politikai és nem katonai nyilatkozatokat tett” – mondta Goncsarenko.

A közösségi médiában hétfő délután felröppentek olyan híresztelések, hogy Zaluzsnyijt akár azonnal meneszthetik. Néhány órával később a védelmi minisztérium szűkszavúan reagált: „Kedves újságírók, azonnal válaszolunk mindenkinek: Nem, ez nem igaz”, feltételezve, hogy minden olvasó megértette, mire utalnak.

Ismeretes, a tavaly nyári ukrán ellentámadás kudarcba fulladt, de az elnök és a legfőbb tábornok között a jelek szerint nem ez jelenti a problémát, hanem a vita politikai jellegű.

Az ukrán tábornok az elnökön kívül a legnépszerűbb személyiség az országban, és tekintélye irritálhatja Zelenszkij hivatalát, különösen azért, mert az elnök fontolgatja a hadiállapot miatt felfüggesztett választások megtartását.

Zaluzsnij november elején azt mondta az Economistnak, hogy szerinte patthelyzet alakult ki a háborúban, és újabb segítséget kért a Nyugattól, de néhány nappal később Zelenszkij elvetette tábornoka állításait, mondván, szó sincs állóháborúról.

„Mindenki elfárad, függetlenül a státuszától. És különbözőek a véleményeink. De ez nem patthelyzet” – mondta akkor Zelenszkij, hozzátéve, hogy az újonnan érkező nyugati F–16-os vadászgépek még 2024-ben áttörést hozhatnak.

Az ukrán médiában hónapok óta olyan találgatások is keringenek, hogy Zaluzsnij lenne Zelenszkij egyetlen esélyes kihívója az elnöki posztért, ha a háború folytatása mellett új választásokat írnának ki, és a tábornok indulna.

Bár Zaluzsnij soha nem mondta nyilvánosan, hogy politizálni fog, a Bankovában – a Downing Street ukrajnai megfelelőjében – a szándék jeleként értelmezték a tábornoknak a feleségével közös fotóit bemutató nem hivatalos Facebook-bejegyzéseket.

Novemberben Zelenszkij a Sun című napilapnak adott interjújában óva intette a tábornokokat a politikába való belépéstől. Azt mondta, hogy óriási hiba lenne, ha a parancsnokok a háborút úgy vezetnék, hogy holnap majd politizálnak, vagy választásokat tartanak.

Közvetlenül a katonai főnökhöz szólva hozzátette: „Minden tiszteletem Zaluzsnyij tábornoké és az összes parancsnoké, akik a harctéren vannak, de abszolút megértik a hierarchiát”, amelyben az elnök áll a csúcson.

Decemberben a Kyiv Independent által látott, kiszivárgott közvélemény-kutatások azt sugallták, hogy Zaluzsnij Zelenszkij vezető kihívója, és a hivatalban lévő elnök csak szűken, két ponttal győzné le őt egy második fordulóban. Akkor az elnöki hivatal tagadta, hogy hallott volna a felmérésről, bár a pletykák szerint azt ők rendelték meg.

Oriszia Lutszevics, a Chatham House kutatóintézet Ukrajna-szakértője elmondta, hogy szerinte a Zaluzsnij elbocsátásáról szóló kiszivárogtatások célja a közvélemény tesztelése volt. „Tekintettel Oroszország saját, az ukrán egységet belülről destabilizáló törekvéseire, a Zaluzsnij elleni ilyen jellegű támadás az ellenség kezére játszik” – mondta.

Kapcsolódó írásaink

Cáfolják Zaluzsnij lemondását

ĀGoncsarenko parlamenti képviselő szerint az ukrán fegyveres erők főparancsnokának felajánlották az egyik európai ország nagyköveti posztját, de ő azt visszautasította