Külföld

Ismét titokzatosan ment tönkre egy gázvezeték a Balti-tengeren, Finnország játékba hozta az orosz kártyát

Hihetetlen, de majd nem pontosan egy évvel az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger felszíne alatt összekötő Északi Áramlat felrobbantása után, a térségben a Finnországot és Észtországot összekapcsoló hasonló csővezetéket is tönkretették. A Balticconnector használhatatlanná válását a NATO arra akarja felhasználni, hogy lezárja a Balti-tengert az orosz hajók előtt.

Ismét titokzatosan ment tönkre egy gázvezeték a Balti-tengeren, Finnország játékba hozta az orosz kártyát
A Finn partiőrség egyik hajója őrjáraton a Balti-tengeren, a Balticconnector gázvezeték tönkretétele után
Fotó: AFP/STRINGER/Lehtikuva/Finnish Boarder Guard/Rajavartiolaitos

Az észt – finn gázvezeték tönkretétele legalább olyan rejtélyes, mint az Északi Áramlat felrobbantása volt egy évvel ezelőtt. A két eset között van azonban különbség. Míg a Németországot és Oroszországot összekötő négy csővezetéket felrobbantották, a Balticconnector két szálát és a mellette levő kommunikációs kábelt mechanikusan, erőszakkal tették tönkre. Finn hivatalos közlés szerint emberi behatolás történt, a vezetékeket szivárgás miatt lezárták.

A másik különbség, hogy a Balticconnector, az Északi Áramlattal ellentétben nem okoz komolyabb energia ellátási problémákat, sem Finnországban, sem pedig Észtországban, Németországnak viszont az Észak Áramlat felrobbantása, ha nem is okozott energia válságot, de az orosz gáz pótlására az amerikai LNG cseppfolyósított gáz beszerzése jelentős többletkiadást jelentett.

A Balticconnector tönkretételével kapcsolatban egy lényeges szempontot is figyelembe kell venni. Az eset majdnem pontosan egy időben történt azzal, hogy a Hamász támadást indított Izrael ellen.

Most még csak az összeesküvés-elméletek kategóriába tartozik az a feltételezés, hogy a két esemény időpontja nem véletlenül esett egybe. A különböző konteóknak nyilvánvalóan az is tápot ad, hogy a mai napig nem tisztázott, hogy kik robbantották fel az Északi Áramlatot. Két elmélet tartja magát szilárdan. Az egyik, hogy amerikai megbízásból a britek – nekik van ehhez megfelelő felszerelésük és kiképzett személyzetük –, vagy pedig a kijevi kormányhoz köthető magánszemélyek követték el a merényletet.

A tisztánlátást nem segíti, hogy a svéd hatóságok, az egy éve tartó nyomozás egyetlen részletét sem hozták nyilvánosságra. Sőt a megszerzett adatokat a németekkel sem osztották meg. Mindez a mostani eset kapcsán is tág teret ad a spekulációknak.

Ha lehet mondani, a Balticconnector tönkretételét még nagyobb homály övezi, mint az Északi Áramlat felrobbantását. A 77 kilométer hosszú gázvezeték a Balti-tenger alatt 2020 eleje óta köti össze a finnországi Inkooban lévő cseppfolyósított földgáz- (LNG-) terminált Paldiski észt kikötővárossal.

Finn hivatalos szervek azonban az eset után már öt nappal azt közölték, hogy nem zárható ki állami szereplő érintettsége a Balticconnector tönkretételében. A gyors reakció felveti a kérdést, honnan tudhatták Helsinkiben ilyen hamar megállapítani, hogy valamelyik állam állhat az eset mögött? Később azonban ugyanezek a finn hatóságok azt állították, hogy találtak egy hajó horgonyt a tengerfenéken, amely valószínűleg a kínai NewNew Polar Bear nevű konténerszállító-hajóhoz tartozik. A kereskedelmi hajó a vezetékek megsérülésének idején áthaladt a kérdéses terület felett.

Viszont az is feltűnő, hogy a finnek hamar ejtették a „kínai horgony „teóriát”, mondván, hogy nem tudtak kapcsolatba lépni a NewNew Polar Bearrel. Gyorsan visszatértek az eredeti koncepcióhoz, vagyis azt állítva, hogy nem zárható ki állami szereplő érintettsége. „Az előzetes vizsgálat feladata kideríteni, hogy ki áll a merénylet mögötte. Részletesebben nem kívánunk nyilatkozni” – mondta a finn titkosszolgálat igazgatója.

Ezzel a sejtelmes kijelentéssel Helsinkiben elkezdtek egy politikailag motivált verziót felépíteni. A következő lépés az volt, hogy közölték: Világosan látható, hogy ezeket a károkat meglehetősen nagy erő okozta”, hozzátéve, hogy a nyomozók egyelőre nem zárnak ki semmit. De ekkor még mindig nem nevezték meg konkrétan, hogy melyik államra gondolnak.

Amikor már a közvélemény eléggé meg volt „puhítva” ahhoz, hogy elfogadjon egy terrortámadás lehetőségét, lassan csepegtetve kezdték az esetleges orosz részvételt emlegetni.

A farbával aztán nem is a finnek, hanem baltikumi együttműködés alapján, a lettek rukkoltak ki. Grusko Edgars Rinkevics lett elnök szerint a Balti-tengert le kellene zárni minden orosz hajó előtt, ha a vizsgálat egyértelműen kideríti, hogy Oroszországnak köze van a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector gázvezeték megrongálásához.

Ez volt az a pont, amely Moszkvában kiverte a biztosítékot. Elég csak a térképre nézni, mert a Dánia és Svédország között levő 17 kilométeres átjáró, illetve a dán szigeteknél levő ennél valamivel hosszabb hasonló hajózási útvonal lezárása technikailag nem okozna jelentős feladatot. Ezzel viszont elszigetelnék Szentpétervárt a tengeri szállítástól és más problémákat is okoznának Moszkvának. Arról már nem is beszélve, hogy a lezárás jelentősen sértené a szabad hajózásról szóló nemzetközi jogot.

Nincs bizonyíték arra, hogy Moszkvának bármi köze is lenne az ügyhöz. Ennek ellenére az április óta NATO-tag Finnország azonnal a nyugati katonai szövetséghez fordult, azt állítva: azóta, hogy feladta semlegességét megnőtt az ország infrastruktúrájának fenyegetettsége. Utalva ezzel arra, hogy az oroszok állhatnak a Balticconnector tönkretétele mögött.

Vagyis a NATO védőernyője alatt Helsinki nemzetközi politikai tőkét akar kovácsolni magának a katonai szövetséghez való csatlakozásból, az eddigieknél is jobban be akar ágyazódni a balliberális nemzetközi fősodorba. Stoltenberg NATO főtitkár pedig határozott választ ígért Moszkvának, ha a gyanú bebizonyosodik, hogy a Kreml áll a Balticconnector felrobbantása mögött.

Kemény üzenet. A kérdés pedig az, a NATO főtitkára az Északi Áramlat felrobbantásakor miért nem küldött senkinek, semmilyen fenyegetést?

Kapcsolódó írásaink