Külföld

ENSZ: A mianmari hadsereg háborús bűncselekményei egyre gyakoribbak és gátlástalanabbak

A junta katonai célpontok elleni támadásokkal indokolta a bombázásokat

Egyre gyakoribbá és gátlástalanabbá váltak a mianmari hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények, köztük a polgári lakosságot célzó bombázások – áll az ENSZ vizsgálói csoportjának kedden közzétett jelentésében.

ENSZ: A mianmari hadsereg háborús bűncselekményei egyre gyakoribbak és gátlástalanabbak
ENSZ: A mianmari hadsereg háborús bűncselekményei egyre gyakoribbak és gátlástalanabbak (képünk illusztráció)
Fotó: AFP

A világszervezet Emberi Jogi Tanácsa által 2018-ban létrehozott úgynevezett Mianmari Független Vizsgálói Mechanizmus (IIMM) 2022 júliusa és 2023 júniusa közötti időszakra vonatkozó jelentése három különböző, a katonai műveletek során elkövetett háborús bűncselekménnyel vádolja a mianmari hadsereget és a vele kapcsolatban álló milíciákat.

Az „erős bizonyítékokkal” alátámasztott atrocitások között szerepel a lakosság válogatás nélküli vagy aránytalan bombázása, valamint a lakóházak és civil épületek helyenként egész falvak elpusztításához vezető felgyújtása. A jelentés egyúttal a műveletek során őrizetbe vett civilek és fegyveresek meggyilkolására is kitér.

Noha a junta katonai célpontok elleni támadásokkal indokolta a bombázásokat, az ENSZ vizsgálata szerint a hadseregnek tudnia kellett, hogy a támadások idején nagy számú civil tartózkodott az állítólagos célpontokban vagy a közelükben.

„Bizonyítékaink rámutatnak a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények drámai növekedésére az országban, a civilek elleni széles körű és szisztematikus támadásokkal” – mondta Nicholas Koumjian, az IIMM vezetője. Hozzátette: a készülő ügyiratok alapján lehetőség nyílik az egyes elkövetők felelősségre vonására.

Mianmarral szemben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) és az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) is eljárást indított a rohingja muszlim kisebbség ellen 2017-ben Arakán államban végrehajtott katonai művelettel összefüggésben, ami miatt a muszlim vallású kisebbség csaknem 750 ezer tagja menekült a szomszédos Bangladesbe. A buddhista többségű délkelet-ázsiai állam tagadja, hogy népirtást követett volna el és arra hivatkozik, hogy törvényesen lépett fel rendőrségi ellenőrzőpontokra támadó szélsőségesekkel szemben.

Az országban 2021 februárjában a hadsereg puccsal átvette a hatalmat, és az ország addigi politikai vezetését bebörtönözte. A hatalomátvétel ellen tiltakozókkal szemben pedig nem riadt vissza az erőszak alkalmazásától sem.

Kapcsolódó írásaink