Összezártak az olajnagyhatalmak Oroszország mögött

A nyugati média az alábbi főbb következtetéseket vonta le az új döntésből. Az olajnagyhatalmak – leginkább Szaúd-Arábia – kétségbe vannak esve – írja.

Az IMF becslése alapján a szaúdiaknak stabilan 80 dollár fölötti hordónkénti árra lenne szükségük a költségvetésük fenntartásához. A szaúdi energiaügyi minisztert frusztrálja, hogy a korábbi döntésekkel ezt nem sikerült elérni, ezért további észszerűtlen, érzelemvezérelt vágásokat szorgalmaz.

Azt írja, hogy egyes OPEC tagok – a kapacitáskorlátaik miatt – nem tudják kihasználni a rájuk osztott kvótákat, mások viszont a jelenleginél többet is termelnének, tehát az országok elégedetlenek a belső allokációval. Míg Szaúd-Arábia a kínálat szűkítésével csökkentené az árakat, Oroszország nem hajlandó visszafogni az exportját, mert a háború finanszírozásához szüksége van a bevételeire.

Az elmúlt hónapok árkorrekciója miatt Amerika már megengedőbb a szűkülő kínálattal kapcsolatban A Fehér Ház megpróbálja helyrehozni kapcsolatát Szaúd-Arábiával, így nem bánja a kitermelés további csökkentését. Az USA egyébként is növelni kívánja saját kitermelési kapacitásait és a magas árak ösztönzően hatnak az amerikai befektetők aktivitására. A nyugati média megállapításai azonban ellentmondásosak és valótlanok – fogalmaz.

Azt írja, hogy sok ország minden bizonnyal szívesen cserélne a „kétségbeesett” Szaúd-Arábia aktuális anyagi lehetőségeivel. A Saudi Aramco több, mint egy éve a világ legértékesebb vállalata, ami rekordprofitot termel és rekordosztalékot fizet a szaúdi államnak.

Az IMF 80 dolláros becslése – a szaúdi költségvetés szokásos kiadásain felül – figyelembe veszi azoknak az újonnan indítandó gigaberuházásoknak a finanszírozási igényeit is, amelyek tökéletesen nélkülözhetők. Ráadásul a Brent típusú olaj hordónkénti ára 76 dolláron zárt a megállapodás előtt és a májusi átlag úgy is 75 dollár fölött volt, hogy a lehetséges amerikai államcsőd lefelé tolta a keresleti kilátásokat. Ezek alapján az OPEC – és Szaúd Arábia – volt már rosszabb helyzetben is – véli a szakértő. Hozzátette: Nem úgy tűnik, hogy az OPEC megosztott lenne.

Nem világos, hogy a lapok mire alapozzák a találkozó „feszült hangulatát”, amikor ezúttal az OPEC valamennyi nyugati médiacsoportot kitiltotta az üléséről.

A kvóták belső elosztásán bármikor, különösebb következmények nélkül lehetne módosítani, hiszen a piaci szereplőket elsősorban a kitermelés összesített mennyisége és nem annak összetétele érdekli. A döntésről szóló közlemény alapján, Oroszország nem köteles csökkenteni kitermelését, azaz a valóságban az OPEC összezárt az oroszok mögött. Ez éppen a kartell kohézióját mutatja és a Nyugat számára – geopolitikai szempontból – nem túl biztató fejlemény – írja.

Hortay szerint Amerika már egy éve elveszítette a kontrollt az OPEC fölött. Az OPEC az USA energiaembargója óta demonstratívan figyelmen kívül hagyja a Fehér Ház kéréseit és fenyegetéseit.

Mióta tavaly nyáron Joe Biden személyesen végiglátogatta a nagy olajexportőröket és a kitermelés növelését kérte, az OPEC három csökkentésről döntött. Az áprilisi megállapodás ráadásul teljesen váratlan volt a Nyugat számára, ami aligha az OPEC közeledését mutatja (a nyugati újságok kitiltásáról nem is beszélve) – írja.

Nem tiszta, hogy a cikkek milyen békülési törekvésekre utalnak, amikor az USA bejelentette, hogy a készletei feltöltéséhez – a korábbi ígérete ellenére – nem vásárol majd szaúdi olajat (az áprilisi döntést sokan egy erre adott reakcióként értelmezik), Szaúd-Arábia pedig szankciókkal sújtott orosz fegyvercégekkel tárgyal – emlékeztet.

A szakértő szerint az USA kitermelési kapacitásainak növelése sérti az OPEC érdekeit, így nehéz elképzelni, hogy ez állhat a kartell döntésének hátterében.

Az olajárak magasak, az infláció Amerikát is sújtja és az elnökválasztások vészesen közelednek, így nem valószínű, hogy Biden megengedőbb lenne az árak további, mesterséges növelésével kapcsolatban. Ellentétben a nyugati média interpretációjával, a helyzet kifejezetten aggasztó – hívta fel a figyelmet.

Hortay Olivér szerint elmúlt hónapok ármozgásai egyértelműen rámutatnak, hogy csak a Nyugat súlyos gazdasági problémái (bank- és államcsődöktől való félelem, recessziós várakozások, gyengélkedő ipari teljesítmény stb.) képesek visszafogni az olajárakat. Majd hozzáteszi: ezek a problémák azonban nagyrészt éppen a magas áraknak köszönhetők, és ezzel az OPEC is tisztában van.

A kínálat folyamatos szűkítésével a kartell – amellett, hogy biztosítja saját profitját – akadályozza a Nyugat válságkezelését, hiszen amíg drága az olaj, az inflációs nyomás nem szűnik meg, a jegybankok kénytelenek magas kamatot fenntartani, ami végső soron mélyíti a válságot. Ráadásul, geopolitikai szempontból a Nyugat számára kedvezőtlen fejlemény, hogy Szaúd-Arábia a saját kvótái árán is Oroszország mellé állt. Naivitás azt gondolni, hogy egy kétségbeesett ország által vezetett, szétesőben lévő szövetség nyíltan szembefordulna az Egyesült Államokkal – magyarázta.