Sorsfordító lehet az idei BRICS-csúcstalálkozó

A csütörtökön kezdődő, kétnapos fokvárosi találkozón a BRICS-országok külügyminiszterei mellett olyan államok, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Kazahsztán képviselői is részt vesznek. A napirenden szerepel a csoport bővítése akár 19 országgal, valamint egy közös valuta létrehozása.

A Bloomberg elemzése szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a BRICS komoly gazdasági és politikai erőként kíván megjelenni a globális színtéren. A Washington és Peking közötti feszültségek fokozódása idején a megbeszélések valószínűleg felerősítik a nyugati aggodalmakat, hogy a csoport az USA és az Európai Unió ellensúlyává akar válni. A lap ennek kapcsán emlékeztet rá, hogy a fokvárosi találkozó résztvevői elutasították a hetek csoportjának (G7) felhívását, azaz nem csatlakoztak az Oroszország elleni szankciókhoz, és hogy az alternatív valuta bevezetésének Kína az egyik zászlóvivője.

„A BRICS nagyon fontos státuszra tett szert a világban, és világunk különböző kontinensein számos ország igyekszik a részévé válni” – mondta Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök szerdán Fokvárosban a törvényhozóknak. Naledi Pandor külügyminiszter és a találkozó házigazdája pedig a múlt hónapban azt mondta, hogy a blokk „átalakító erejű” lehet, és azokat a nemzeteket képviseli, „amelyek szerepet kívánnak játszani a világ ügyeiben, biztosítva a globális Dél érdekeit” – olvasható a Bloomberg cikkében.

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök is elkötelezett híve a közös valutának, mindemellett igyekszik megsegíteni a gazdasági válság sújtotta Argentínát, amelynek külügyminisztere – igaz csak távkapcsolással – szintén részt vesz a BRICS-találkozón. Érdemes megemlíteni, hogy a csoport által alapított, sanghaji székhelyű Új Fejlesztési Banknak az a Dilma Rousseff az elnöke, aki korábban Lula kabinetfőnöke volt, így Buenos Airesnek jók a kilátásai.

Rousseff egyébként épp a héten beszélt arról, hogy a közeljövőben bővülhet a hitelintézet tagjainak köre. Banglades és az Egyesült Arab Emírségek 2021-ben csatlakozott, Egyiptom pedig februárban lett tag. Most Szaúd-Arábia tárgyal a tagságról.

Rijád egy ideje élénken érdeklődik a BRICS iránt. Mohammed bin Szalmán trónörökös az utóbbi másfél-két évben radikálisan újrafazonírozta az olajmonarchia külpolitikáját: beszüntette az ellenségeskedést Katarral és Iránnal, kiegyezett Törökországgal, ugyanakkor nem engedett az Egyesült Államok követelésének, amikor Washington a szénhidrogének árának letörésével akarta megroppantani az orosz gazdaságot.

A Bloomberg is megjegyezte: Szaúd-Arábiának jelenleg több közös érdeke van Kínával és az Egyesült Államokkal, mint a Nyugattal. Ez tágabban az egész régióra igaz: a térség államai igyekeznek bővíteni a kereskedelmi kapcsolataikat és globális tranzitközpontként fejlődni.

A BRICS-országok a világ népességének több mint 42 százalékát képviselik, és a globális GDP 23 százalékát adják. Eddig 13 ország kérte hivatalosan a felvételét a csoporthoz, és legalább hat érdeklődik a lehetőség iránt. A bővítés egyedüli akadálya eddig India volt, amely nem zárkózik el ugyan az új tagok felvételétől, de bizonyos garanciákat akar, mert attól tart, háttérbe szorul Kína és szövetségesei mellett.