Külföld
A vallás az erő, amely összeköt és békét teremt
Érszegi Márk Aurél: A Hungary Helps programjainak önmagukon túlmutató haszna is van, mivel erősítik az államközi kapcsolatokat
– Sokak szemében a vallás nem több egy lassan feledésbe merülő hagyománynál, vagy egyszerű babonának tartják, amit még nem söpört el teljesen a felvilágosodás. Ön hogyan látja a szerepét a 21. században?
– Ha megnézzük a vonatkozó kutatásokat, méréseket, akkor azzal szembesülünk, hogy a világ népességének túlnyomó többsége különféle módokon, különféle mértékben, különféle hitben, de vallásosnak tartja magát – a vallást fontos tényezőnek, identitásképző erőnek tekinti. Tehát a vallás mindenképpen része annak a valóságnak, amiben élünk, és ezzel számolnunk kell a nemzetközi kapcsolatokban. A jelen talán annyiban különbözik az elmúlt másfél-kétszáz évtől, hogy akkor a nyugati világban ez a dimenzió zárójelbe került, s csak a 21. század elején kezdtük újra felismerni a jelentőségét.
– A világszerte emberek ezreinek életét követelő terrortámadások, az iszlám fundamentalizmus megerősödése miatt?
– A 2001-es New York-i terrortámadás egyfajta ébresztő volt: a Nyugatot rádöbbentette arra, hogy a vallás – ahogy már említettem – tömegek identitását határozza meg, és mozgósító erővel bír. Maradva ennél a tragikus példánál, közelíthetünk hozzá biztonságpolitikai kérdésként, mivel vannak olyan szélsőségesek, akik Isten nevét erőszakos cselekedeteik igazolására akarják felhasználni. Ugyanakkor a béketeremtés „eszközeként” is. Ezért fontos a vallások közötti párbeszéd, amely során azokat a közös alapokat keressük, mint amilyen a békés együttélés vagy a teremtett világ védelme. És ezt tovább gondolva létezik a vallás nemzetközi szerepének fejlesztéspolitikai, diplomáciai, emberi jogi megközelítése is. Az előbbi kettő kifejezetten jellemző a magyar kormányra. A Hungary Helps programjain keresztül segítjük például a közel-keleti, vagy afrikai keresztény közösségek megmaradását a szülőföldjükön, de ezeknek mindig önmagukon túlmutató haszna is van, mivel erősítik az államközi kapcsolatokat.
– Figyelemmel az elmúlt negyed század történéseire, hozott bármilyen eredményt a vallásközi párbeszéd?
– A vallási párbeszéd, tehát a vallási közösségek közötti kapcsolat egyre sikeresebb. E tekintetben érdemes visszamenni 1986-ig, amikor II. János Pál pápa először hívta meg a különféle vallások képviselőit, hogy együtt imádkozzanak a békéért Assisiben. Ez megismétlődött 2001-ben, a terrortámadásokat követően és elvezetett oda, hogy 2019. február 4-én Ferenc pápa és a kairói Al-Azhar Egyetem imámja, a szunnita világ egyik legnagyobb, legfontosabb vallási tekintélye, aláírták az Abu-dzabi nyilatkozatot az egyetemes emberi testvériségről. Ebben több fontos elvet lefektettek, köztük azt, hogy a vallási alapú erőszaktól teljesen és egyértelműen el kell határolódni, azt lehetőség szerint meg kell előzni, továbbá azt is, hogy az emberi élet abszolút értékkel bír, és hogy békés eszközökkel, közösen kell tovább küzdenünk azokkal erőkkel szemben, amelyek vallást, az egyházakat megpróbálnák kirekeszteni a társadalom életéből.
– Fentebb már utalt rá, hogy a magyar kormány sajátosan áll a vallási kérdésekhez, legalábbis a nyugati világban. Ez mire vezethető vissza?
– Az alaptörvényünk is utal arra a történelmi tapasztalatra, hogy a kereszténység számunkra nemzetmegtartó szereppel bírt és bír mind a mai napig, és hasonlóan vélekedik erről egyébként sok más nép és nemzet. Szerintem ebből a belátásból jött létre a Hungary Helps, és ez áll a kormány számos döntése mögött. Orbán Viktor miniszterelnök úr két évvel ezelőtt egy kormányinfón kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a vallásközi párbeszéd egy érték, és ebben a folyamatban Magyarország mindig mindenhol részt vesz, mert az a meggyőződésünk, hogy a jó emberek akármilyen hitben osztozzanak is, képesek egyetérteni abban, hogyan kell jól, teljesen és szépen élni. És a vallásközi párbeszéd ebben segíthet.
– És e tekintetben sikerült elérni valamit? Hogy látja, vannak jó tapasztalatok?
– Vannak, igen, és ezek nagyon ösztönzően hatnak. A Hungary Helps alapvetően – de nem kizárólag – az üldözött vagy nehéz helyzetben levő keresztény közösségekre fókuszál, azokat segíti. Ezzel nem csak a közvetlenül érintett emberek élete válik jobbá – a támogatott projektekkel tulajdonképpen egy eszközt, egy lehetőséget is adunk a kezünkbe, hogy ők maguk erősítsék helyben a más vallási közösségekkel való kapcsolatokat, a vallások közötti párbeszédet, s ezáltal a békés egymás mellett élés esélyét. Mondok egy konkrét példát: amikor hozzájárulunk egy iskola vagy egy kórház építéséhez, ezt azzal a tudattal tesszük, hogy oda nem csak keresztények fognak járni, hanem például muszlimok is. Sőt, nem kizárt, hogy az utóbbiak lesznek többen! Gyakorlati szinten itt kezdődik a vallások közötti párbeszéd: egy keresztény iskolában vagy kórházban, amit a nem-keresztények is látogathatnak, aminek ők is élvezhetik az előnyeit. Ugyancsak fontos szempont, és a magyar megközelítésre jellemző, hogy semmiféle tőlük idegen világnézetet vagy ideológiát nem akarunk rájuk kényszeríteni. Tőlünk távol áll az, amit Ferenc pápa „ideológiai gyarmatosításnak” nevez.
