Külföld

A francia szenátus elfogadta a vitatott nyugdíjreformot

A francia szenátus elfogadta vasárnapra virradóan a vitatott nyugdíjreformot: az ellenzéki, jobboldali többségű felsőházban 195 szenátor szavazott igennel 112 nem ellenében. Néhány órával korábban már hetedik alkalommal tiltakoztak országszerte százezrek a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelése ellen.

A francia szenátus elfogadta a vitatott nyugdíjreformot
A tüntetésekkel a szakszervezetek nyomást akarnak gyakorolni a képviselőkre, hogy ne szavazzák meg a kormány javaslatát, amelynek egyik legfontosabb eleme a nyugdíjkorhatár megemelése
Fotó: Hans Lucas/Hans Lucas via AFP/Laure Boyer

A felsőházi szavazás parlamenti legitimációt adott a reformjavaslatnak, és megnyitotta az utat a végleges elfogadás előtt, amely csütörtökön várható.

„Fontos előrelépés történt este a nyugdíjreform törvénytervezetének széles körű elfogadásával a szenátusban – mondta Élisabeth Borne miniszterelnök az AFP hírügynökségnek. – Egyes frakciók obstrukciós kísérletei ellenére a demokratikus vita megvolt” – tette hozzá.

„Biztos vagyok abban, hogy meglesz a parlamenti többség is a szöveg megszavazásához” – hangsúlyozta a kormányfő, jóllehet a csütörtökre tervezett nemzetgyűlési szavazás kimenetele egyelőre bizonytalan.

Bruno Retailleau, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak szenátusi frakciójának vezetője üdvözölte a tervezet elfogadását, és azt kérte nyilvánosan Olivier Dussopt munkaügyi minisztertől, hogy adja át Emmanuel Macron államfőnek a következő üzenetet: „Megszavazzuk a reformot, de nem szavazunk rá” (Macronra).

A baloldal részéről Monique Lubin „brutálisnak” minősítette a törvénytervezetet, s úgy fogalmazott: „ez egy sötét nap minden fizetésből élő számára ebben az országban”.

A szavazást megelőzően a szakszervezetek felhívására ismét utcai felvonulásokkal tiltakoztak a franciák.

A tüntetésekkel – valamint a kőolajfinomítókat, a tömegközlekedést és a szemétszállítást érintő gördülő sztrájkokkal – a szakszervezetek nyomást akarnak gyakorolni a képviselőkre, hogy ne szavazzák meg a kormány javaslatát, amelynek egyik legfontosabb eleme a nyugdíjkorhatár megemelése.

A belügyminisztérium adatai szerint a különböző városokban a hetedik napon összesen 368 ezren tiltakoztak.

A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok és a szervezők szerint is a hatodik tiltakozónapon, kedden a részvétel rekordot döntött. A rendőrség úgy tájékoztatott, hogy akkor 1,28 millióan, a CGT szakszervezet szerint 3,5 millióan tüntettek több mint kétszáz városban.

A felmérések alapján a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is.

A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges parlamenti többséggel, és a baloldal több ezer módosító indítvány benyújtásával hátráltatja a szavazást, a jobboldali ellenzék szavazataira is szüksége van a reform elfogadásához.

A kormány tervei szerint a parlament két házának vegyes biztossága, ahol az államfő pártja és a jobboldali ellenzék többségben van, szerdán ül össze a reform szövegének véglegesítésére, majd arról csütörtökön szavazhat először a szenátus, délután pedig az alsóház, a nemzetgyűlés.

Emmanuel Macron pénteken nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kormány életbe lépteti az alkotmány 49.3-as cikkét, amely alapján nem bocsátja parlamenti végszavazásra a reformot. A jogszabály alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően 24 órán belül egy bizalmatlansági indítvány nem mozdítja el a kormányt. A kormány ezt a megoldást használta ősszel a költségvetés elfogadásához is.

Kapcsolódó írásaink