Külföld
UNICEF: Mianmarban tavaly sokkal több embert ölt taposóakna, mint korábban
Tavaly 390 embert ölt vagy sebesített meg akna vagy fel nem robbant lövedék
A mianmari hadsereg 2021. február 1-jén erőszakkal átvette a hatalmat a demokratikus kormánytól, véres elnyomó rendszert vezetett be, és ezzel párhuzamosan sokkal intenzívebbé váltak a harcok a hadsereg és a korábban is aktív etnikai lázadószervezetek között. De létrejöttek úgynevezett népvédelmi erők még olyan országrészekben is, ahol korábban nem volt fegyveres konfliktus. Ráadásul Mianmar nem írta alá azt az ENSZ-egyezményt, amely tiltja az úgynevezett gyalogsági vagy más néven taposóaknák fejlesztését, gyártását, beszerzését, felhalmozását és használatát.
E tényezőknek az lett eredménye, hogy tavaly 390 embert ölt vagy sebesített meg akna vagy fel nem robbant lövedék.
Ezeknek az eseteknek a kétharmada az ország határai mentén fekvő régiókban történt, ahol a fő etnikumtól, a burmaitól különböző népek élnek. Ezen népek közül soknak vannak lázadószervezetei, amelyek az autonómiáért, a függetlenségért, a természeti erőforrások, a kábítószer-kereskedelem feletti ellenőrzésért harcolnak.
A halálesetek vagy sebesülések közül majdnem minden ötödiket az északi Mandalaj régióból jelentették, amely viszonylag békés volt a katonai puccs előtt, de mostanra az ellenállás egyik gócpontja lett.
A katonai vezetés azt állítja, hogy a juntaellenes és az etnikai lázadó fegyveresek több mint ötezer ember halálát okozták az elmúlt két évben, jogvédő szervezetek szerint pedig a biztonsági erők több mint háromezer embert öltek meg, és több mint 19 ezret börtönöztek be 2021 februárja óta.
