Külföld

„A brüsszeli döntések nehezítik az EU-brit együttműködést”

Szijjártó Péter: Óriási veszteség a szigetország távozása az EU-ból

Brüsszelben sokszor „idegből” reagálnak a brit felvetésekre, egyes döntések inkább nehezítik az együttműködést az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, miközben a mostani nehéz helyzetben fontos lenne a jó kapcsolat – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Londonban.

„A brüsszeli döntések nehezítik az EU-brit együttműködést”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) találkozója James Cleverly brit külügyminiszterrel a fegyveres konfliktusok során elkövetett szexuális erőszak megelőzéséről szóló londoni konferencián 2022. november 28-án
Fotó: MTI/KKM

A tárcavezető a frissen kinevezett brit kollégájával, James Cleverlyvel folytatott egyeztetését követően óriási veszteségnek nevezte a szigetország távozását az EU-ból, és leszögezte, hogy a károkat valahogy minimalizálni kellene, amihez észszerű, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre lenne szükség.

„Sokszor látjuk azt, hogy Brüsszelben inkább idegből reagálnak brit felvetésekre, azt látjuk, hogy olyan döntések születnek Brüsszelben, amelyek inkább nehezítik a brit–EU-s együttműködést” – közölte.
Erre példaként hozta fel és bírálta az Egyesült Királyság kizárását a Horizont programból és a digitális együttműködésből.

Majd hozzátette: „A mostani helyzetben, amikor az Európai Unió gazdasági versenyképessége nagyon sok kárt szenvedett, ez egy rendkívül rossz irányvonal, hiszen a britekkel való szoros együttműködés segítene az EU-nak, hogy erősebbek és versenyképesebbek legyünk.”

Szijjártó Péter aláhúzta: abban maradtak, hogy Magyarország folytatni fogja a fennálló viták mielőbbi megoldását célzó konzultációkat Brüsszelben.

A jelenlegi nemzetközi helyzetben kifejezetten ellentétes az Európai Unió és Magyarország érdekeivel is a konfliktusok fennmaradása az Egyesült Királysággal – figyelmeztetett.

Arról is beszámolt, hogy a találkozón az ukrajnai háború is téma volt, és ennek kapcsán megismételte, hogy hazánk a mielőbbi békében érdekelt.

„Megértjük azt, hogy ha néhány száz vagy akár több ezer kilométerre a háborús konfliktustól vannak másfajta szempontok is, de mi, akik a háború szomszédságában élünk, abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen” – fogalmazott.

A miniszter a nap folyamán tárgyalt a Magyarországon befektető legnagyobb brit vállalatok vezetőivel is. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy ki kell maradni a recesszióból, amihez pedig ösztöntözni kell az újabb beruházásokat, hiszen így hozhatók létre a gazdasági növekedés megőrzéséhez szükséges új munkahelyek.

Emlékeztetett, hogy a brit vállalatok alkotják hazánkban a hatodik legnagyobb beruházói közösséget, miután nagyjából 800 cég több mint 50 ezer embernek ad munkát, és a velük való együttműködés segít abban, hogy Magyarország kimaradhasson az európai recesszióból.

Végezetül kitért még két stratégiai fontosságú területre, amelyben a magyar és a brit kormány hasonló álláspontot képvisel. Az egyik a nukleáris energia, valamint az azzal szembeni negatív diszkrimináció felszámolása, míg a másik a fellépés a két országot egyaránt sújtó illegális bevándorlás ellen.

Utóbbiról szólva aláhúzta: Magyarország mintegy 1,6 milliárd eurót költött eddig határvédelemre, és ehhez az EU-tól mindössze 1,2 százaléknyi támogatást kapott, ami „világosan mutatja, hogy Brüsszel továbbra is migrációt támogató állásponton van sajnos”.

Kapcsolódó írásaink