Szijjártó oroszlánként küzdött Brüsszelben – VIDEÓ

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az uniós külügyminiszterek egészen délelőtt óta az Ukrajnában zajló háborúról beszéltek, illetve annak következményeiről. Röviden összefoglalva: ma gyakorlatilag az utolsó reményét is elvesztettük ebben a vitában annak, hogy bármikor is tárgyilagos és az észérvekre alapuló racionális vitát folytassunk az Ukrajnában zajló eseményekről és főleg azoknak az Európára gyakorolt hatásairól. Egy érzelmektől túlfűtött, ideologikus vita zajlott, ahol a józan észnek és a racionalitásnak nem sok terepe maradt sajnos – fogalmazott Szijjártó Péter.

A miniszter elmondta: a vita elején a főképviselő, Josep Borrell ismertette, hogy több agytröszt és nemzetközi szervezetek vitatják, hogy az európai segítség Ukrajna számára kellőképpen nagy méretű és eredményes-e. Azt, hogy eleget segít-e Európa Ukrajnának, főleg például az Egyesült Államokkal való összehasonlításban. Ez Szijjártó Péter szerint egy felesleges és mesterségesen kialakított vita, illetve verseny.

Van azonban két másik olyan verseny is, amelynek az eredményhirdetésénél Európa nem a jó oldalon áll. Például abban a versenyben, hogy mely gazdaság szenved a legjobban a brüsszeli szankcióktól. Ezt a versenyt egészen biztosan az európai gazdaság nyeri. Nincs még olyan a világon, amely a szankcióktól annyira szenvedne, mint az Európai Unió gazdasága. Az Európai Unióban gyakorlatilag az egekbe szökött az infláció, az egekben vannak az energiaárak, és az európai gazdaság szenved. Azt is pontosan tudjuk természetesen, hogy ebből a helyzetből ki az, aki profitál – tette hozzá a miniszter. Szijjártó Péter szerint a másik verseny, amelyben nem állunk jól, az nagyjából úgy szólna, hogy mennyire hatékonyak az adott ország vagy integráció, vagy szervezet által meghozott intézkedések az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban. Márpedig Európa itt sem áll jól, hiszen a brüsszeli szankciók a lehető legkevésbé sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Hiszen az érvelés a szankciók mellett az volt, hogy az orosz gazdaságot majd rendkívüli nehézségek elé állítjuk, és ezáltal a szankciók majd segítenek abban, hogy a háború korábban véget érjen.

Ma már ennek az érvelésnek a meglétét is vitatták egyesek a tanácsülésen, tehát azt mondták, hogy ilyen érvelés sosem volt, hogy majd a szankciók az orosz gazdaságot nehéz helyzetbe hozzák, térdre viszik, és ezáltal segítenek a háború minél előbbi befejezésében – hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter. Azt mondták, hogy ilyen érvelés nem volt, és ilyen célkitűzésre nem került sor. Hát akkor mi lehet más célkitűzés, amit a szankciókhoz társítunk, mintsem az, hogy a háború minél előbb véget érjen? Amúgy miért csináljuk, ha nincs ez a célkitűzés – tette fel a kérdést a miniszter. Persze – tette hozzá – aztán előkerült az Európai Külügyi Szolgálat hivatalos honlapján a hivatalos kommunikációt, amelynek a címe, hogy A szankciók segítenek megállítani Oroszország háborúját Ukrajnával szemben. Tehát nyilvánvaló, hogy mi volt az érvelés a szankciók mellett – mutatott rá Szijjártó Péter. Hangsúlyozta azonban: szeretné jelezni, hogy a vita észszerűségét, racionalitását ma már csak nagyon keskeny szeletben lehetett felfedezni, ha egyáltalán.

Márpedig mi magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a háborúnak minél előbb véget kell vetni – mondta Szijjártó Péter. Mi magyarok, akikhez már egymillió menekült érkezett – tette hozzá –, pontosan tudjuk, hogy minél előbb békére van szükség, és azt gondoljuk, hogy semmilyen legitimitása nincs azoknak az érveléseknek, amelyek arról szólnak, hogy miért ne legyenek közvetlen vagy közvetett egyeztetések a háború résztvevői között. Tehát mi továbbra is azt gondoljuk, hogy igenis, békére van szükség, béketárgyalások kellenek, ehhez pedig a háborúban résztvevőknek beszélniük kell egymással, mégpedig minél előbb.

Szijjártó Péter beszélt még a lehetséges kilencedik szankciós csomagról, illetve felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte azt, amit ezzel kapcsolatban egyesek megfogalmaztak, miszerint akik azt állítják, hogy a szankciók nem működnek, azok az orosz narratívát használják. Ezt a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani – mondta a miniszter. Hozzátette: lehet, hogy ezt mások nem értik, de minket nem érdekelnek, hogy mit gondolnak az oroszok arról, amit mi mondunk, és az sem érdekel, hogy mit gondolnak arról Brüsszelben, amit mi mondunk és gondolunk. Minket egy dolog érdekel, mégpedig az, hogy mi a saját nemzeti érdekeinken keresztül tudjunk nézni minden létező kérdést, és az világos, hogy a szankciók egyelőre sokkal jobban fájnak nekünk, mint azoknak, akik ellen a szankciók elvileg bevezetésre kerültek. Pedig Magyarország tavaly hétmilliárd eurót fizetett ki az energiaimportra, idén valahol 17-18 milliárd euró között, jövőre pedig az előrejelzések szerint ez az összeg bőven a húszmilliárd euró fölé is emelkedik. Ha ezek után valaki vitatja azt, hogy a szankciók nekünk jobban fájnak, mint azoknak, akik ellen ki lett szabva, az tényleg egészen más realitásban él – fogalmazott a miniszter.

Ma tehát az hangzott el Brüsszelben, hogy nem szabad mondani, hogy a szankciók nem működnek, mert ha valaki kimondja ezt, arra rásütik, hogy az orosz narratívát használja – magyarázta Szijjártó Péter. Ez felháborító, nyilvánvalóan vissza kell utasítani az ilyen érveléseket. Igenis két lábbal kell állni a földön, igenis látni kell, hogy a szankciók rendkívüli mértékben veszélyeztetik az európai gazdaság működését, rendkívüli károkat okozva, és ez még akkor is így van, ha ezt tucatnyi vagy annál is több európai uniós ország tagadni akarja, és próbálja ráhúzni az őszintén beszélőkre az orosz propagandát.

Szijjártó Péter az Ukrajnának nyújtandó finanszírozási programról is beszélt, amiről szó volt a miniszterek között. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország jóval korábban kezdte támogatni Ukrajnát, mint azok, akik ma Európában Ukrajna legjobb barátjának próbálják beállítani magukat. Leszögezte: szó volt a 18 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagról, amelyből mi vállaljuk és vállalni is fogjuk a saját részünket. Amihez nem járulunk hozzá, az egy közös európai hitelfelvétel. A covid kapcsán már kiderült, hogy ez nem működik. A közös jövő nem a közös hitelfelvétel irányába van – hangsúlyozta.

RÉSZLETEK A VIDEÓBAN: