Külföld

Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba?

Óriási a tétje a november 8-án tartandó amerikai időközi választásoknak. Republikánus győzelem estén megnő az esélye Donald Trump ismételt elnökké választásának. Ezzel együtt Ukrajna Amerikai támogatottsága is jóval alábbhagyhat.

Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba?
Donald Trump: Visszavesszük Amerikát
Fotó: The New York Times

A szokásosnál lényegesen nagyobb a november 8-i amerikai időközi választás tétje, mint az előző megmérettetéseknek. A polarizálódott amerikai politikában most az a nagy kérdés, hogy a választás eredménye megágyaz-e Donald Trump ismételt elnökké választásának, és ezzel együtt az általa képviselt republikánus, konzervatív, a demokráciaexportot felváltó, üzleti szellemű globális külpolitikának, vagy 2024-ben a demokraták ismét elnököt adhatnak Amerikának.

Az amerikai alkotmány szerint az elnök mandátumának első két éve után tartják a félidős választásokat, amikor a képviselőház (alsóház) mind a 435 székéért folyik a verseny. A szenátusban (felsőház) pedig a 100 székből 35-ért rivalizálnak. A most leköszönő alsóházban – kétéves a ciklus – a demokratáknak 220 a republikánusoknak 212 képviselőjük van, három szék időközben megüresedett.

Az ötven szövetségi állam között lakosságarányosan osztják szét az alsóházi mandátumokat, így például Kaliforniának 53, Alaszkának pedig csak egy hely jár. A rivalizáló pártok egy-egy államban a nekik járó helyekből akarnak majd minél többet megszerezni. de Alaszkában csak az egyik alakzat juthat képviselethez.

Viszont az ötven szövetségi állam mindegyike két-két mandátumot kap a felsőházban. Jelenleg mindkét nagy párt 50-50 szenátorral rendelkezik, a ciklus hatéves, de kétévenként a legrégebben hivatalban lévők egyharmadának helyére új honatyákat választanak. Most mégis azért van demokrata többség a felsőházban, mert a testület elnöki posztján mindig a szövetségi alelnök ül, jelenleg Kamala Harris. Neki nincs szavazati joga, csak akkor voksolhat, ha szavazategyenlőség van.

Az előrejelzések a szoros eredménytől a republikánusok totális győzelméig – a kongresszus mindkét házában megszerezhetik a többséget – terjednek, így hát jóslásokba nem érdemes bocsátkozni. 

Ilyenkor szokták faképnél hagyni a hivatalban lévő elnököt azok, akik előzőleg rá szavaztak, de időközben kiábrándultak belőle. Elnökségének második évében ezért vereséget szenvedett Ronald Reagan, Bill Clinton és Barack Obama is, de ettől még további hat éven át hivatalban maradtak.

Most majd Joe Biden eddigi elnöki teljesítményét is értékelik a választók. Az elnök munkájával az amerikaiak döntő többsége elégedetlen, a támogatottsági indexe 40–45 százalék környékén ingadozik a legtöbb felmérés szerint, habár még ez is magasnak számít a korábbi 36 százalékhoz képest. 

Az elnök támogatottságának emelkedésében nagy szerepe van annak a, rendszermédia által gyakorolt kommunikációs stratégiának, amely Donald Trump személye, illetve botrányai köré építette fel a választási stratégiát.

Akkor beszéljünk a közhangulatról is. A republikánus választók tízmilliói gondolják úgy, hogy Biden csalással került hatalomra, és bosszúra éhezve még az eddigieknél is jobban összezárnak. Csak fokozta a republikánusok dühét, hogy a Trump-rezidencián a hatóságok házkutatást tartottak, és sok iratot és több számítógépet is lefoglaltak, azzal gyanúsították a volt elnököt, hogy a Fehér Házból való távozásakor bizalmas információk dokumentumait vitte magával.

Az ügy azonban nem „élesedett” a mostani választásokra. Talán azért, mert a Capitolium ostroma és a házkutatás nemcsak a republikánusok, de a demokraták egy jelentős részénél is azt a meggyőződést erősítette, hogy Biden és csapata törvénytelen eszközöket is képes bevetni a hatalom megszerzéséért. Biden pedig még rá is lapátolt a felháborodásra, nagyon elvetette a sulykot – nála ez könnyen megy –, amikor fasisztának nevezte a republikánus szavazókat.

A választási kampányban kulcskérdésnek számított Ukrajna. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI ügynökei elegendő bizonyítékot gyűjtöttek ahhoz, hogy adózási és egyéb bűncselekmények gyanújával vádat emeljenek az elnök fia ellen, aki akár 15 év börtönt is kaphat. Bizonyára fel fog merülni Hunter Biden gyanús ukrajnai kapcsolatainak ügye is, mindez pedig apja egyre apadó erkölcsi tekintélyét még jobban aláássa. Egy esetleges republikánusi kongresszusi többséggel szemben ez több mint egy politikai csatavesztés.

Ezen túlmenően az amerikai üzleti körök nem véletlenül, hanem politikai, de főleg gazdasági haszonlesés okán öntik a dollármilliárdokat Zelenszkij ukrán elnök korrupt rendszerébe. Az ukránok viszont már képtelenek saját maguk a háborút finanszírozni.

Ha valóban a kongresszus mindkét házában republikánus többség jön létre a félidős választások után, akkor, a 2024-es elnökválasztás bevezetőjeként elkezdhetnek apadni az eddig Ukrajnának folyó bőséges amerikai dollárforrások, mintegy bevezetve Trump 2024-es elnöki győzelmét.

Ennek pedig egyéb világpolitikai jelentősége is lesz, mert többi donorállam, például Németország valószínűleg kapva kap az alkalmon, hogy lassan kihátráljon az egyre költségesebb kalandból.

Más, komoly külpolitikai vonatkozásai is lehetnek Trump pártja kongresszusi győzelmének. Kezdjük talán házunk táján. Trump idején a magyar–amerikai kapcsolatok soha nem látott magasságokig szárnyaltak. Mindezt manapság egyáltalán nem mondhatjuk el. David Cornstein, Trump budapesti nagykövete sokat tett azért, hogy a két ország viszonya rendeződjön. Manapság azonban azt látjuk, hogy az addigi „útegyengetés” helyett David Pressman, Biden embere, inkább az „akarnok” szerepét öltötte magára.

Ha létrejön a törvényhozási többség az amerikai szenátusban, számos alkotmányos lehetőség nyílik meg arra, hogy a hivatalban lévő elnöknek megkeserítse az életét. Bár az amerikai alkotmány értelmében az Egyesült Államok külpolitikáját az elnök határozza meg, a szenátusnak sok eszköze van arra, hogy a diplomácia felett ellenőrzést gyakoroljon.

Fontos tudni, hogy az elnök nem írhat alá nemzetközi egyezményt a szenátus jóváhagyása nélkül. A nagykövetek kinevezéséhez is a szenátus hozzájárulása szükséges. A felsőház hatáskörébe tartozik többek között a külföldi államok elleni amerikai szankciók bevezetése is. Ez történt az Észak-Koreára kivetett korlátozásoknál.

Sőt, volt már rá példa, hogy a felsőházi törvényhozók felülírták az elnök vétóját. Barack Obama idején egy olyan törvény elfogadásának esetében történt ez, amely lehetővé teszi a nemzetközi terrortámadások áldozatainak, hogy külföldi kormányokat pereljenek.

De a szenátorok szinte mindenbe beleszólhatnak az elektronikus megfigyelésektől az adóbeszedés módszerein keresztül a vadgazdálkodásig.

A találgatások kora november 8-án véget ér.

Kapcsolódó írásaink