Az unió ismét lábon lőheti magát az újabb szankciós csomaggal

Nyugodtan elmondható, hogy a felelőtlenül belebegtetett, 9. uniós szankciós csomag már elfogadása előtt is hatalmas károkat okoz az európai gazdaságnak. A gáz ára az amszterdami tőzsdén már az előkészületek hírére azonnal drágulni kezdett. A kilencedik szankciós csomag említése a 100 eurós szintről 125 euró felé lökte a jegyzéseket.

A tévúton járó balti hármak (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Lengyelország sürgetésére készülődnek Brüsszelben az Oroszország ellen összeállítandó kilencedik uniós szankciós csomagra.

A 9. uniós szankciós csomag talán annyiban indokolt, hogy néhány, eddig nehezen magyarázható döntést helyre tehetne. Ilyen például, hogy amíg az energiahordozók széles körére tilalmat vezetett be az unió, addig az európai polgárok életkörülményeit elhanyagolható mértékben befolyásoló gyémántkereskedelmet lényegében érintetlenül hagyta, hiszen az orosz gyémántimport Belgiumnak és Brüsszelnek fájna.

Teljesen betiltanák az acéltermékek behozatalát, amely Olaszország számára lenne fájdalmas.

Ugyancsak meglepő, hogy a számítógépes szoftverekre mindeddig nem vonatkozott a tilalom, amelyet a technológiai ügyeletek uniós exportjával a jövőben korlátoznák.

Kizárnák, hogy uniós állampolgárok orosz állami és magáncégek irányítótestületeiben viselhessenek funkciót, továbbá megtiltanák azt is, hogy az EU-ban bejegyzett jogi személyek pénzt fogadjanak el orosz állami szereplőktől vagy oligarcháktól.

Az elképzelések alapján megtiltanák három orosz tévécsatorna – köztük a Rosszija 1 – európai sugárzási jogát.

Mindezek a döntések talán még kellemetlenül is érinthetnék Oroszországot, ám a csomag további intézkedései már leginkább az európai embereknek és a gazdaság szereplőinek fájnának jobban.

Lapértesülések szerint az új pakkban bővítenék az energiaszektort érintő korlátozásokat, továbbá megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal. Tiltás alá esnének a cseppfolyós gázból készült termékek is.

Szijjártó Péter külügyminiszter már korábban jelezte: néhány uniós állam már a kilencedik szankciós csomagról és a nukleáris energiát érintő szankciókról beszél. A külügyminiszter akkor egyértelművé tette, hogy Magyarország ezt nem fogja támogatni.

A hírek nyomán – miként korábban már megszokhattuk – ugrásszerűen emelkedtek a jegyzések az amszterdami gáztőzsdén. A nemrég még 100 dollár körüli árak csütörtökön, a G7-csúcs kezdőnapján már 127 euróra szaladtak fel.

A szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe bevonják a nukleáris energiát is.

„Ha az EU kormányai komolyan veszik a háború leállítását, akkor az európai atomenergia-ipart le kell választani a Kreml köldökzsinórjáról, és helyette a takarékosságra, valamint a megújuló energiára kellene fókuszálni” – nyilatkozta a CNBC-nek a nyolcadik csomag elfogadása utána Ariadna Rodrigo, a Greenpeace fenntartható európai pénzügyekért felelős menedzsere.

Mindeddig a korlátozások az orosz olajra, a gázra, valamint a szénre fókuszáltak, így próbáltak meg – teljesen sikertelenül, ellenben jókora infláció árán – nyomást gyakorolni Moszkvára. A vezetékes gázszállítások csökkenését az LNG-szállítások növekedése jóval drágábban kompenzálja, és mivel az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé tartozik Franciaország, a tervekkel aligha fog egyetérteni a francia elnök, Macron.

Mindenesetre érdemes felidézni, hogy Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter az európai energiaügyekért felelős tárcavezetők október végi csúcstalálkozóján hangsúlyozta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok szuverén joga eldönteni, milyen energiahordozókat vásárolnak, milyen mennyiségben, kitől és milyen árformula alapján.

A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is.

„Vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt az orosz földgázt, amelyet ki akartak iktatni az európai piacról? Ha elfogadják, akkor miért akarják kiiktatni, mennyiségi problémákat okozva ezzel?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.