Csorbuló kisebbségvédelmi esélyek

Az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat október végi 30. évfordulója és a román kisebbségi törvény előkészítése jó alkalom lenne az erdélyi magyar politikai szervezetek újabb megállapodására – hangoztatta Nagyváradon szerdán Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, Kalmár Ferenccel, a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével és Csomortányi Istvánnal, a Partiumi Autonómia Tanács alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján felajánlotta a segítségét e megállapodás kialakításához.

A Kolozsvári nyilatkozat kapcsán Tőkés László arról beszélt, az autonómiaformák törvénybe iktatására a román kormány programjában is szereplő kisebbségi törvény nyújthat lehetőséget. Megjegyezte, a jogszabály elfogadását a román alkotmány is előírja, Kelemen Hunor pedig korábban azt mondta, hogy ez év őszén kerülhet sor a lépésre.

Évszázados tartozása ez a román többségi nemzetnek, a román politikának – fogalmazott Tőkés László. Kalmár Ferencet idézve tette hozzá, hogy a törvénynek kollektív jogokat kell biztosítania, hiszen az integráció kollektív jogok nélkül asszimilációt jelent.

Kalmár Ferenc miniszteri megbízott megemlítette, a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökének, Daniela Gitmannak felvetette a múlt heti bukaresti megbeszélésen a kollektív jogok rögzítésének a kérését. Azt a választ kapta, hogy Románia tiszteletben tartja az általa ratifikált kötelező érvényű európai egyezményeket. Ezek viszont nem tartalmazzák a kollektív jogokat. Kalmár megjegyezte, a magyarság sehol nem kért olyat, amit valahol Európában ne alkalmaznának sikerrel a többség és a kisebbség viszonyában. Hozzátette, a kérdésnek napirenden kell lennie akkor is, amikor az ukrajnai háború befejeződik, és a felek a tárgyalóasztalhoz ülnek.

A sajtótájékoztatón Csomortányi István megemlítette az erdélyi magyarság 1992 és 2011 között történt harmincszázalékos lélekszámfogyását. Szerinte valószínűsíthető, hogy az idén tavasszal végzett népszámlálás azt fogja megmutatni, hogy a tendencia folytatódott. Úgy vélte, a drámai apadás azt jelzi, hogy a román kisebbségpolitika távolról sem példaértékű. Hozzátette, a közigazgatásnak a történelmi régiókra épülő átalakítása a románoknak és a magyaroknak egyaránt érdekében állna, hiszen a fejlődést segítené elő.