Délebbre tolnák a balkáni védvonalat

Magyarország egyedi helyzetben van Európában, hiszen kettős nyomás alatt állunk – keletről másfél millió menekültet fogadtunk be a háború óta, déli határunknál pedig száznyolcvanezer illegális migránst állítottunk meg idén – írta csütörtökön közösségi oldalán Szijjártó Péter. A külügyminiszter csütörtökön a szerb–macedón határon felállítandó határvédelmi erőről tárgyalt belgrádi és bécsi kollégáival Belgrádban.

Érdekünk, hogy a védvonalat minél délebbre vigyük – fogalmazott. Szijjártó Péter belgrádi tárgyalásai után újságírókkal találkozva arról beszélt, az osztrákok és magyarok a schengeni kötelezettségeiket is teljesítik akkor, amikor megvédik a saját határukat, s oltalmazzák Európa külső végeit. A külügyminiszter szerint a közös védvonal most a magyar-szerb vonalon van, az együttes érdek pedig az, hogy ezt a lehető legdélebbre, a szerb-északmacedón részekre helyezzék át.

Nagy, erős és hatékony erőt kell létrehoznunk közösen annak érdekében, hogy Szerbia és Észak-Macedónia határát meg tudjuk védeni - fogalmazott. Aláhúzta, Magyarország készen áll ehhez a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni.

A szerb–magyar végek ostrom alatt állnak, hiszen a migránsok és az embercsempészek egyaránt felfegyverkeztek, és nem átallnak rálőni egymásra és a magyar határt védő rendőrökre sem - húzta alá. Utalt rá, a számok elképesztő módon megnőttek, és a 2015-ös adatokat idézik. Idén már százkilencvenötezer ezer illegális migránst állítottak meg a magyar határon, míg tavaly ugyanebben az időszakban alig nyolcvanötezret. Szijjártó Péter szerint az illegális bevándorlást kiváltó okok egyáltalán nem enyhültek, inkább sokkal súlyosabbá váltak.

Brüsszel migrációpárti politikájához most még sajnos hozzáadódik a háború és a szankciók okozta globális gazdasági visszaesés és a világélelmezési válság - húzta alá. Szerinte ezért arra lehet számítani, hogy a nyomás tovább fokozódik. Szeretném világossá tenni a magyar álláspontot: mi ezt nem emberi jogi kérdésnek, hanem biztonsági, sőt bűnügyi kérdésnek tekintjük, ugyanis a határ megsértése két biztonságos ország között, az bűncselekmény - húzta alá Szijjártó Péter.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a magyar határőrök az életük árán védik országunkat és ezzel Európát is. A tárcavezető egyben visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a magyar határőrök bármiféle jogszabálysértést követnének el azzal, hogy védik a végeket az illegális migránsoktól. A külgazdasági és külügyminiszter szintén kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az Európai Unió Oroszország elleni nyolcadik szankciós csomagjának elfogadását megelőző uniós megbeszélések során Magyarországnak „kőkemény tárgyalásokkal” sikerült elérni, hogy az ország mentességet kapott az olajársapka alól.

Tehát az új paksi beruházást sem érintik a szankciós csomag elemei - részletezte Szijjártó Péter. Leszögezte ugyanakkor, hogy hazánk annak örülne, ha az európai és a globális erőfeszítések inkább a béketeremtésre összpontosítanának. Arra kérte a brüsszeli politikusokat, hogy „tartózkodjanak a jövőben minden olyan döntéstől, minden olyan nyilatkozattól, amely a helyzet súlyosbodásához vagy a háború eszkalációjához vezet”.

A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter kifejtette, hogy Ausztriának, Szerbiának és Magyarországnak közösek a nehézségei, mindhárman migrációs válsággal néznek szembe, ez azonban nem humanitárius alapó probléma. Mint mondta, bűnbandák tevékenységéről van szó, amelyek minden nemzetközi előírást megszegnek, és a bajba jutott emberek sanyarú sorsán élősködnek. Hozzátette, hazája nem engedheti meg, hogy a migránsok ott állomásozzanak és felborítsák az emberek mindennapjait.

Az osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Szerbiának, amiért úgy alakítja migrációs politikáját, hogy segítse az Európai Uniót. Leszögezte, olyan technikai együttműködésre van szükség, amely hatékonyabbá teszi a határvédelmet, valamint az embercsempészet és az illegális migráció elleni küzdelmet.