Az Európai Bizottság elkötelezett a vallás és a meggyőződés szabadságának garantálása mellett

Helena Dalli  hozzátette, a vallás és a meggyőződés szabadságának védelme fontos szerepet játszik az EU külpolitikájában is.
„Mindenki jogát meg kell védeni ahhoz, hogy higgyen vagy ne higgyen Istenben. Az EU elítéli az istenkáromlást büntető jogszabályokkal való visszaélést, és azok is jogosultak a védelemre, akik nem tartoznak felekezethez” – hívta fel a figyelmet.

Dalli elmondta, hogy az Európai Bizottság aktívan nyomon követi a valláshoz és a meggyőződéshez kapcsolódó uniós irányelvek betartását, az elmúlt években számos kötelezettségszegési eljárást indított olyan tagállamokkal szemben, amelyek ezeket a jogszabályokat nem ültettétek át saját jogrendszerükbe. A testület emellett a kultúrák és vallások közötti párbeszédet támogatja, mert ez befogadóbb társadalomhoz vezet, és elősegíti az integrációt.

Kiemelte: a bizottság fellép a vallási csoportokkal szembeni erőszak és az üldöztetés ellen is. Példaként említette a bizottság által a közelmúltban elfogadott antiszemitizmus-ellenes stratégiát, amely „segít gátat vetni az antiszemitizmus terjedésének, védi a zsidó életeket és életben tartja a holokauszt emlékét”. Hozzátette azonban, hogy a bizottság csak saját hatáskörén belül tud fellépni, ezen a téren a nagyobb felelősség a tagállamokra hárul.

Hölvényi György, a KDNP uniós parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a vallásszabadság nemcsak vallási kérdés, hanem az alapvető jogok egyike. Mint mondta, a nemzetközi jog is az emberi jogok közé sorolja a szabad vallásgyakorlást, az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 18. cikkelye alapvető jogként határozza meg a vallás szabad megválasztását és annak gyakorlását is.

Felhívta a figyelmet, hogy az EU-n kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottról 2019 januárjában elfogadott uniós parlamenti jelentés is ezen alapvető jog nemzetközi érvényesítéséről szól, de különmegbízottat azóta se nevezett ki a bizottság. Szerinte ez azt a negatív üzenetet hordozza magában, hogy Európa nem vállal szolidaritást a jogfosztottakkal.

„Az EU akkor lesz igazán hiteles, ha a poszt mellé érdemi felhatalmazást is rendel. A három évvel ezelőtti jelentésünkben világosan és részletesen kifejtettük ezt a bizottság előtt. Amíg nem történik meg a kinevezés a megfelelő felhatalmazással, addig az EU a szenvedők iránti közöny kultúráját terjeszti” – szögezte le a kereszténydemokrata képviselő.