Kultúra

A vallásszabadság joga emberi jog

A vallásszabadság joga emberi jog, ennek tiszteletben tartása ugyanolyan fontos, mint más jogok védelme - hangsúlyozta Hölvényi György, az Európai Parlament (EP) KDNP-s képviselője a szerdai nyilatkozatában.

A vallásszabadság joga emberi jog
Hölvényi György: A vallásszabadság joga emberi jog, ennek tiszteletben tartása ugyanolyan fontos, mint más jogok védelme (Képünk illusztráció)
Fotó: ARTUR WIDAK / AFP

A képviselő szerdán, az EP vallásszabadsággal foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának videokonferenciáján bemutatott, az Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű nemzetközi keresztény emberi jogi szervezet éves jelentéséről adott nyilatkozatot.

Elmondta: jelenleg meghaladja a 340 milliót azoknak a keresztényeknek a száma, akik üldözés és hátrányos megkülönböztetés áldozatai. Felhívta a figyelmet, hogy tavaly több mint 5800 keresztényt öltek meg a hitük miatt, több ezreket bebörtönöztek, számos liturgikus helyet a világ különböző pontjain bezártak vagy leromboltak.

A képviselő kifejtette: a keresztényüldözés egyik oka, hogy az adott állam, vagy kormány „gyenge”, tehát nem garantálja a keresztények biztonságát. A keresztény közösségek védtelensége az üldözők büntetlenségét generálja, és ez további üldöztetéshez vezet. Mint kiemelte, az is fontos, Európát is érintő tényező, hogy egyes nemzetközi politikai szereplők „közömbösek”, nem fordítanak kellő figyelmet a diplomáciai kapcsolatok ápolásakor az olyan alapvető jogok megsértésére, mint például a keresztények vallásszabadságára.

Hölvényi kiemelte: az üldözött keresztények úgy gondolnak a „Nyugatra”, mint aki megvédi őket, de ez nem történik meg. „Az Európai Bizottság például, 2019-es megalakulása óta, képtelen kinevezni vallásszabadságért felelős megbízottat, holott ez a pozíció korábban be volt töltve. Ez negatív üzenetet hordoz” - tette hozzá Hölvényi György.

A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet, hogy az egyházak esetében nem szabad megfeledkezni arról, mekkora szerepük van a béketeremtésben és a konfliktusrendezésben, mint ahogyan vezető szerepet játszanak a humanitárius munkában és a szociális feladatok elvégzésében is. Ezért egy adott országnak, a többség vallási meggyőződésétől függetlenül, komoly kárára válik a keresztény egyházak és emberek üldözése - tette hozzá.

Hölvényi György arra is rámutatott, hogy az Európai Unióban „nem a súlyának megfelelően” kezelik a keresztényüldözést, mert az Unió a félreértelmezett szekularizálódás miatt, egyfajta világnézeti semlegességet próbál erőltetni, így ezt az emberi jogi problémát is vallási kérdésnek tekinti.

„Az európai baloldal egy része egyre radikálisabb módon akarja a kontinens keresztény gyökereit elfelejteni”- fűzte hozzá.

A videokonferencián bemutatott jelentés szerint 2021 volt az utóbbi három évtized legnehezebb éve a keresztények számára. Az elmúlt évben, a hivatalos adatok szerint, 5898 keresztényt öltek meg a hitük miatt, 6175 hívőt tartóztattak le, ítéltek el vagy börtönöztek be megfelelő jogi eljárás nélkül. A dokumentált esetek szerint 3829 keresztényt raboltak el.

A keresztények ellen elkövetett gyilkosságok száma 2021-ben közel negyedével - 24 százalékkal - nőtt az előző évi arányokhoz képest. A jelentésből kiderül, hogy az első tíz, a keresztények számára legveszélyesebb ország közül hét az afrikai földrészen található, ahol a dzsihadista mozgalmak egyre erősödnek. Afrikán belül Nigériában érte a legtöbb támadás a keresztényeket, az áldozatok száma itt 4650 volt. A jelentésben kiemelt figyelmet kap India is, ahol a hindu nacionalista ideológia térnyerése figyelhető meg.