Külföld

Iránban folytatódtak a kormányellenes tüntetések

Nőtt a halottak száma is

Iráni állami médiajelentések szerint legalább tizenheten haltak meg, az oslói székhelyű Iran Human Rights civil szervezet szerint pedig legkevesebb 31 polgári személy vesztette életét az iráni kormányellenes tüntetéseken a megmozdulások kezdete óta.

Iránban folytatódtak a kormányellenes tüntetések
Az emberek azért vonultak utcára, hogy tiltakozzanak, amiért az erkölcsrendészeti letartóztatás alatt meghalt egy fiatal nő
Fotó: BBC

Az emberek azért vonultak utcára, hogy tiltakozzanak, amiért az erkölcsrendészeti letartóztatás alatt meghalt egy fiatal nő. Korábbi hivatalos adatok szerint a hat napja tartó demonstrációkban hét tüntető, valamint a biztonsági erők négy tagja vesztette életét.

Tiltakozásokat jelentettek Teherán mellett az északnyugati Tebríz, a közép-iráni Kazvín és Siráz, valamint az északkeleti Meshed városából is. A Twitteren megjelent képsorok azt mutatják, hogy több helyen, köztük a fővárosban is a tüntetők rendőrőrsöket gyújtottak fel.

Az Iran Human Rights, amely szerint több mint harminc városban folynak tüntetések, aggodalmát fejezte ki a tüntetők és a civil aktivisták „tömeges őrizetbe vétele” miatt.

Több videófelvételen – amelyek hitelességét nem sikerült megállapítani – az látszik, hogy a rendőrök éles lőszert is bevetnek.

A Fársz iráni félhivatalos hírügynökség úgy tudja, hogy a hét tüntetőt szerdán Kazvínban késsel ölték meg. A hatóságok tagadták, hogy közük lenne a tiltakozók halálához, és azt állították, a biztonsági erők tagjait – köztük a Baszidzs nevű önkéntes félkatonai alakulat három, más források szerint két emberét – „rendbontók” ölték meg.

Az észak-iráni Mázandarán tartomány vezetője elmondta, hogy a tüntetések alatt a biztonsági erők hetvenhat tagja sebesült meg, míg Kurdisztán rendőrfőnöke a rendvédelmi erők több mint száz sérültjéről számolt be.

Helyszíni beszámolók szerint az emberek nemcsak Ali Hamenei ajatolláhot, az ország legfőbb politikai és vallási vezetőjét szidalmazták, hanem fiát, Modzstaba Hameneit is, akit sokan az ajatollah utódjának tartanak.

Mindeközben az iráni Forradalmi Gárda felszólította az ország főügyészét, hogy kezdeményezzen vizsgálatot „a hamis hírek terjesztői ellen”.

A síita államban azt követően robbant ki a tiltakozó mozgalom, hogy egy kurd származású fiatal nőt, Mahsza Aminit az erkölcsrendészet múlt hét kedden őrizetbe vett, mert nem viselte az előírás szerint kötelező fejkendőt, a hidzsábot. Szemtanúk szerint a rendőrautóban megverték, majd kómába esett. Sajtóértesülések szerint pénteken halt meg.

Az iráni rendőrség tagadta, hogy az őrizetbe vételnek köze lett volna a nő halálához, közlésük szerint hirtelen szívelégtelenségben halt meg, a hatóságok pedig „külföldi ügynököket” és más országok titkosszolgálatait vádolnak a tüntetések megszervezésével. A hatóságok végül bejelentették, hogy vizsgálatot indítanak a halála ügyében.

Az internet-hozzáférést monitorozó NetBlocks civil szervezet szerdán azt közölte, hogy az országban erősen korlátozták az internethozzáférést.

A fejkendő viselése több mint negyven éve, az 1979-es iráni iszlám forradalom óta elvileg kötelező a nők számára, de ezt az előírást az évtizedek során főként a nagyvárosokban rengetegen megszegték. Az utóbbi években több megmozdulás is volt a kötelező viselet ellen, az iráni vezetés és az erkölcsrendőrség azonban egyaránt kitart a szabályok betartatása mellett.

Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint Irán-szerte kormánypárti tüntetéseket tartanak pénteken a nagyima után.

Több ENSZ-szakértő, közöttük Javaid Rehman, a világszervezet iráni emberi jogi jelentéstevője és Mary Lawlor, az emberi jogok védelmezőinek helyzetével foglalkozó jelentéstevő az Amini halálában bűnösök felelősségre vonását követelte.

„Megdöbbent és mélyen elszomorít bennünket Amini asszony halála. Ő az iráni nők elleni folyamatos elnyomás és rendszeres hátrányos megkülönböztetés újabb áldozata, valamint a diszkriminatív ruhaviselési szabályoké, amelyek megfosztják a nőket a testükkel való rendelkezés jogától, továbbá a vélemény-, a szólás- és a vallásszabadságtól” – írták az ENSZ-szakértők.

Annalena Baerbock német külügyminiszter csütörtökön bírálta „a bátor nők elleni kegyetlen támadást”, amely szerinte „sérti az emberiességet”.

Hozzátette: Németország azt tervezi, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához fordul „a nők jogának, azaz az emberi jogoknak a megsértése miatt”.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter bejelentette csütörtökön, hogy Washington gazdasági szankciókkal sújtja az iráni erkölcsrendészetet és a biztonsági erők több magas rangú vezetőjét a „nők elleni erőszak” miatt Amini halálával, illetve a tüntetések elnyomásával kapcsolatosan.

A tárca Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) felhívja a figyelmet az iráni nők elleni „verbális és fizikai erőszakra és a békés iráni tüntetők jogainak megsértésére” is, és az erkölcsrendészeten kívül szankciókkal sújtja „az iráni biztonsági szervezetek hét magas rangú vezetőjét, amelyek rendszeresen erőszakot alkalmazó szervezeteket felügyelnek”.

A brit–iráni újságíró, Christiane Amanpour, a CNN neves riportere közölte, hogy interjút tervezett készíteni Ebrahim Raíszi iráni elnökkel az ENSZ-közgyűlés ülésszakának szünetében.

Az elnök azonban nem jelent meg az interjún, kabinetjének egyik tagja negyven perccel később érkezett meg, és közölte, hogy az elnök azt javasolta, Amanpour viseljen kendőt, amit az újságírónő elutasított.

A Twitteren Amanpour megjegyezte, hogy korábban egyetlen elnök sem ragaszkodott a kendő viseléséhez Iránon kívül.

Kapcsolódó írásaink