Jól teljesít Afrikában Oroszország

Afrikai körúton járt a múlt héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A kontinens stratégiai fontosságú Oroszország számára. „Az orosz diplomácia törekvései továbbra is arra irányulnak, hogy a Nyugat Oroszország izolációjára irányuló szándékait a globális értelemben vett Kelet, illetve Dél segítségével hárítsa el” – mutatott rá Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a Facebook-oldalán. 

Emlékeztetett, a folyamatosan bővülő és a nemzetközi médiában is sűrűn tárgyalt katonai együttműködések mellett Afrika fontos piaca az orosz gabonának is, a FAO 2019-es adatai szerint az orosz búzaexport 40 százaléka az afrikai országokba irányult. Mint írta, „a szovjet kapcsolatok öröksége, a gabonakereskedelem, az atomenergia és a katonai együttműködés is jelentős szerepet játszik Oroszország és az afrikai országok viszonyában”.

Felidézte, Moszkva részben a szovjet időkben kialakított szoros együttműködésre építve próbálja jelenleg bővíteni afrikai jelenlétét, versenyezve Kínával, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. 

Körútja első napján Kairóban Lavrov biztosította egyiptomi partnerét arról, hogy az orosz gabonaexportőrök eleget tesznek kötelezettségeiknek. Egyiptom a világ egyik legnagyobb gabonaimportőre, tavaly gabonabeszállításainak 80 százaléka érkezett Oroszországból és Ukrajnából – emlékeztetett tudósításában az MTI.

Kosztur András a közösségi oldalán rámutatott, Egyiptom volt a körút talán legfontosabb állomása a két ország széles körű együttműködése miatt. Emlékeztetett, „a Szovjetunió felbomlása óta eltelt időszakban Egyiptom az orosz fegyverek ötödik legnagyobb felvásárlója, különösen az elmúlt években nőtt meg Kairó érdeklődése az orosz fegyverek iránt”.

Másodjára a Kongói Köztársaságba utazott az orosz külügyminiszter. A szintén a szovjet időkben megalapozott kapcsolatoknak ebben az esetben is fontos része a gabonakereskedelem, az atomenergia, valamint a katonai együttműködés. „2019-ben a két ország katonai együttműködési megállapodást is kötött, amely 2021-ben lépett életbe, és amelynek alapján az orosz katonák használhatják a Kongói Köztársaság légterét és kikötőit (és persze fordítva is fennáll ez a lehetőség, ennek azonban kisebb a nemzetközi jelentősége” – írta Kosztur.

A körút harmadik állomásán, Ugandában az orosz külügyminiszter fontos üzenetet küldött Afrikának és más, nem nyugati partnereinek.  Kampalában folytatott tárgyalásán hangsúlyozta, Moszkva támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját. „A fő problémát itt a fejlődő országok alulreprezentáltsága jelenti, és ennek a problémának az egyetlen megoldása az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országoknak nyújtott, erősebb képviselet lehet” – fejtette ki.

A támogatás nem egyoldalú, ahogyan az MTI tudósításából is kiderül, Uganda annak a 25 afrikai országnak az egyike, amelyek tartózkodtak vagy nem szavaztak az ENSZ Közgyűlésében július elején, amikor az Ukrajna orosz katonai megszállását elítélő ENSZ-határozatot 141 igen szavazattal elfogadták.

Addisz-Abebában Lavrov arról beszélt, Moszkva támogatja Etiópia törekvéseit belpolitikai helyzetének stabilizálására. Egyúttal bírálta a Nyugat beavatkozási kísérleteit az afrikai országok belügyeibe. „Biztos vagyok benne, hogy a világ országainak túlnyomó része nem kíván olyan világban élni, ahol visszatérnek a gyarmatosító idők” – fogalmazott.

„Oroszország és Etiópia kapcsolatai is nagy múltra tekinthetnek vissza, áprilisban bejárta a világsajtót a hír, hogy etióp önkéntesek jelentkeznének az orosz nagykövetségen az ukrajnai harcokban való részvételre” – írta Kosztur.

A XXI. Század Intézet vezető kutatóját lapunk arról kérdezte, miként viszonyulnak az afrikai országok az Oroszország elleni szankciókhoz.

Egyikük sem akar versenyhátrányba kerülni másokkal szemben, arról nem is beszélve, hogy több tucatnyi ország élelmiszerimportja is nagyban függ Oroszországtól – magyarázta. „Ennek megfelelően az afrikai országok jelentős része még az ENSZ Oroszországgal kapcsolatos határozatait sem szavazta meg” – idézte fel a szakértő.